Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 17 (43. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
16 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Így napirend előtti felszólalás ra jelentkezett Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszony, "Honnan és hová vezet az út?" címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes asszony. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Ma kilenc éve tízezrek á lltak sorban a Magyar Országgyűlés épülete előtt, bebocsátásra várva a kupolába, hogy leróják kegyeletüket néhai Antall József miniszterelnök úr előtt. Most Antall József szavai és gondolatai már egy működő, mármár bejáratott demokrácia keretei között iga zodási pontokat is jelentenek. Kristálytiszta logikával vázolta fel a szabad, demokratikus európai Magyarország jövőjét. Antall József tisztában volt helyzetünkkel és történelmi esélyeinkkel, és nem véletlenül jelölte ki már a kezdet kezdetén a magyarság i ntézményes kapcsolódási programját Európához, az Európai Unióhoz, a NATOhoz. Ma, amikor időszerű intézményes európai csatlakozásunk, nem tudunk nem gondolni nagyon sok fontos gondolatára. 1990. május 22én az európai Magyarországról beszélt erről a szószé kről. Így fogalmazott: "Földrészünk mesterséges megosztásának megszűnésével Magyarország külpolitikájának legjelentősebb területe a gazdasági érdekeken és a közös tradíciók alapján politikai és kulturális téren vett Európa lesz. Ennek a váltásnak intézmény es kereteit most kezdjük kiépíteni, először az Európa Tanácsba való belépéssel, majd a különféle nyugateurópai szervezetek munkájába fogunk bekapcsolódni. Mindez elő fogja mozdítani, hogy az Európai Közösség teljes jogú tagjává váljunk." Tisztelt Képvisel őtársaim! Az Antallkormány eljutott a Varsói Szerződéstől, a KGSTtől a társulási szerződés benyújtásáig, s közben csoda történt: hazánk visszanyerte szabadságát. Egy történelmi folyamat nagynagy állomásairól beszéltem, és ezek a történelmi folyamatok fo lytatódtak a tárgyalások megkezdésével, az Európai Parlament bővítési vitájával nemrégiben Strasbourgban, és a legújabb állomás Koppenhága, a csatlakozási tárgyalások lezárása. E folyamat csak történelmi léptékkel mérhető, torzsalkodással nem lehet és nem szabad a nemzet reményeit tönkretenni. A rendszerváltozásban nyújtott nemzeti erőfeszítésünk, a NATOnépszavazás eredménye, a parlamenti választáson mutatott óriási választói aktivitás és a nemrégiben közzétett felmérés, mely szerint az emberek közel 80 sz ázaléka támogatja az európai uniós csatlakozást, ez mindmind azt jelenti, hogy e nép jobban akar élni, jobbá akar válni, és élni kíván a történelem adta lehetőségeivel. Nekünk, közéleti embereknek ma nagy kihívás, hogy megőrizzük ezt a támogatottságot, er ősítsük a reményt, az életösztönt az emberekben. Egyet nem lehet elvitatni e néptől: hogy találékony, okos, kreatív, ötletteli - és ha terheit csökkentjük, még inkább az. Önbizalom kell a magyarságnak - vallja a Magyar Demokrata Fórum kormányon és ellenzék ben egyaránt. Egy egész politikai generáció vizsgázik felelősségből, hazaszeretetből. Nem minden úgy történt, mint amikor három ország volt esélyes a csatlakozásra, és kedvezőbb feltételekben reménykedhettünk. Nemzeti érdekérvényesítésünk lehetősége azzal együtt csökkent, ahogy tíz csatlakozó országgal fejeződött be a tárgyalássorozat. (10.10) Az elmúlt 68 év nem az európai gazdasági javulás időszaka, sokkal inkább a stagnálás, a gazdasági romlás ideje. Ez is egy indoka annak, hogy a bővítés, a szolidaritá s maradt a jelszó, ám ott van mindig mellette a "de". De ez a csatlakozás nem egy évre és nem évekre szól: évtizedekre vagy évszázadokra határozza meg sorsunkat, s joggal remélhetjük földrészünk helyzetének javulását, s ebben hazánk sorsának jobbra fordulá sát. Nem feledhetjük, hogy nem maradhatunk kívül sem mi, sem az anyaországon kívül élők. És egy szép, megdöbbentően aktuális antalli gondolattal zárom felszólalásomat: "Maastricht elfogadása ténykérdés, de senki előtt nem lehet kérdéses, hogy ez még a jele nlegi tagállamok esetében is problémákat vet fel - mondta Antall József , például a közös valuta vagy a parlamentáris ellenőrzés egyéb részletkérdéseit. Magyarország számára azonban nincs más út. Az Európai
