Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 17 (43. szám) - Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Mandur László): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László):
110 Köszönöm szé pen. Tisztelt Országgyűlés! Ennek megfelelően haladunk tovább. Akkor a határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra a következő ülésünkön kerül majd sor. Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala . Az előterjesztést T/1318. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/1318/60. és 67. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Burány Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a szavazás előtt a zárszóban mindössze a legnagyobb vitát kiváltó módosító indítványokra térjek ki, ezek ped ig a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó rendelkezések voltak. A benyújtott törvényjavaslat szövetkezeti hitelintézetekkel foglalkozó része gyakorlatilag egy célt szolgált, nevezetesen a szövetkezeti jellegből, cégformából adódó eltéréseket, ha úgy tet szik, könnyítéseket megpróbálja összhangba hozni a hitelintézetekre vonatkozó, elsődlegesen a betétesek érdekeit szem előtt tartó, úgynevezett prudenciális szabályozással. Mert mitől is szövetkezet egy szövetkezet? Mindenekelőtt a kölcsönös segítségnyújtás tól, az "egy tag, egy szavazat"ban megjelenő önigazgatástól, valamint a nyitott tagságtól, illetve az alaptőke rugalmas változásától. A változó tőke elvének ugyanakkor ellentmond, hogy egy hitelintézet prudenciális szabályozása elsődlegesen a saját tőkére épül, így adott esetben egy nagyobb részjegyállománnyal rendelkező tag kilépési szándéka veszélyes helyzetet teremthet. Ezen veszély pedig hatványozottan jelentkezhet, mikor az ügyvezetés kezdeményezésére jelentősen, adott esetben százezres nagyságra is f elemelik a részjegyek minimális összegét, illetve eltörlik az egy tag által birtokolható részjegyek számának korlátozását. Ezzel ugyanis azt érik el, hogy a korábban jellemzően tízezres tagsággal rendelkező szövetkezet és annak 34 év alatt felhalmozott vag yona minimális befektetéssel néhány tucat osztalékérdekelt tag tulajdonába kerül, amely tagok a hitelezés oldaláról a takarékszövetkezetnek adott esetben ügyfelei is. Sajnálatos módon a '90es években néhány, azóta tönkrement kis banknál már megtapasztalha ttuk, hogy mennyire veszélyes, ha egy hitelintézet forrásait elsődlegesen a tulajdonosok üzleti vállalkozásainak finanszírozására fordítja. Még a lehetőségét is szeretnénk elkerülni, hogy ez néhány szövetkezetnél megismétlődjön. Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekre tekintettel kérem, hogy szavazzanak az indítványokról és támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathoz atalok következnek. Felkérem Füle István jegyző urat, ismertesse azokat az indítványokat, amelyek nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, illetve a támogatott javaslatok körét. Parancsoljon, öné a szó, jegyző úr.
