Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1998 Az Európai Unióban a bírósági szervezet, az igazságszolgáltatás több síkon és több dimenzióban jelenik meg. Megjelenik úgy, mint politikai kritérium, mint a jogállam működésének esszenciája, a bíróságok függetlensége, a működési feltételek teljes értékű biztosítása. Megjelenik úgy, mint szakmai feladat, hiszen a közösségi jog alkalmazása egyben feltétele az egységes európai piac hatékony és eredményes működésének. (12.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadszor, megjelenik úgy, min t bizalom, mint bizalmi kérdés, hogy vajon az egyes nemzeti intézmények ugyanolyan szinten képeseke megoldani ugyanazon feladatokat Portugáliában, Dániában, Magyarországon vagy Szlovákiában. Alapvetően az igazságszolgáltatás állapota, működése bizalmi kér dés is. Ha van tartózkodás NyugatEurópában a keleti bővítés e formájával szemben, akkor ebben meghúzódik egy biztonsági kockázattól való félelem, amely széles körű, és nem csak a határőrizetre, és nem csak a bűnözésre vonatkozik. Hogy a magyar igazságszo lgáltatás mennyire tud megfelelni ezeknek a feladatoknak, e probléma gyökerei hosszú időre visszavezethetők. Az országjelentések pontos eligazítást adnak, hogy hol vannak hiányosságaink. A költségvetési támogatások alakulása az elmúlt időszakban, a Legfels őbb Bíróság túlterhelése, az adminisztratív, technikai feltételek biztosítása, a börtönök túlzsúfoltsága, amely új jelenség az országjelentések tartalmában - ezek jól eligazítanak bennünket a tekintetben, hogy hol kell javítani és hol kell segíteni. Most a költségvetésből tudhatjuk, ismerhetjük, hogy mintegy 15 milliárddal kap többet 2003ban a bírósági szervezet, közel 4 milliárddal kap többet az ügyészi szervezet. Ezek már megalapozhatják a javuló feltételrendszert. Végrehajtjuk és befejezzük azokat a sze rvezeti változásokat, amelyeket 1997ben kezdtünk el. Ezek biztatóak, tisztelt képviselőtársaim! Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a bel- és igazságügyi együttműködés ma az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő területe; olyan terület, amelyben az e urópai közvélemény is újabb, hatékonyabb intézményeket, szabályozást, eszközöket és együttműködést kíván. Ez pedig a magyar felkészülés szempontjából is rendkívül fontos és meghatározó. Mindezekre való tekintettel és figyelemmel az elkövetkezendő időszakba n még több energiát és még több figyelmet kell fordítanunk az intézményépítésre, mert enélkül nem lesz egyenértékű az együttműködésünk az Európai Unió tagállamaival. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépe n. További írásban előre jelentkezett felszólaló Braun Márton képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából; utána Szanyi Tibor és TuriKovács Béla képviselő urak a következők. Köszönöm szépen. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Kösz önöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Európai uniós csatlakozásunk egyik legneuralgikusabb problémájáról, a kis- és középvállalkozások helyzetéről, illetve az előttük álló kihívásokról szeretnék beszélni. A szektor nemzetgazdasági jelentősége ny ilvánvaló, a kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben, annak potenciális forrását jelentik. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy érzékenyebben reagálnak a külső környezet változásaira, és jobban ki vannak téve a sikertelen működés veszélyének. Ezért annak érdekében, hogy megvédje a már megteremtett munkahelyeket, a kis- és középvállalkozások fejlesztése mind az Unióban, mind a tagállamokban politikai prioritás lett. Az Európai Unió és a tagországok kkvpolitikájának közös vonása, hogy támogatják a kis- és középvállalkozásokat a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányuk ellensúlyozásában. Ehhez képest nehezen érthető és magyarázható a magyar kormány álláspontja, miszerint szektor- és versenysemleges vállalkozásfejlesztési politikát kíván