Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A magyar függetlenség napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
95 Tisztelt Ház! Kelle félnünk attól, hogy felrobban a biológiai pokolgép? Úgy vélem, hogy nem. A helyzet ugyan hasonló ahhoz, mint amikor az ember a magfúziós folyamatokat feltalálta: a folyamatok szolgálják az embert, de elszabadulva el is pusztíthatják, és erre van példa, Hirosima vagy Csernobil. A biológiai és biotechnológiai találmányok szintén szolgálhat ják az embert, de elszabadulva el is pusztíthatják. A jelen szabályozás lehetővé teszi, hogy a biológiai kutatások eredményei szolgálják az emberiséget, ugyanakkor ez és más jogszabályok fékeket jelentenek arra vonatkozóan, hogy az emberiség ne pusztítsa e l saját magát. Tisztelt Ház! A fentiek alapján javaslom az előterjesztés részletes megvitatását, ezt követően pedig annak elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm a képviselő úr felszó lalását. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására a következő ülésünkön kerül sor. A magyar függetlenség napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kedves Képviselőtá rsaim! Soron következik a magyar függetlenség napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/464. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/464/1. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének, Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint 15 perces időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó. (16.20) DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A történettudósok között közmegegyezés van arról, hogy a történelem eseményeit csak hosszú idő elteltével lehet sine ira et studio, vagyis harag és részrehajlás nélkül, mai szóval tá rgyilagosan, elfogulatlanul megítélni. Történészi szemmel tehát a rendszerváltoztatás kezdetei, 19891990 óta eltelt több mint egy évtized nem elegendő időtávlat az elfogulatlan megítéléshez. Mégis ma már világosan lehet látni azokat az eseményeket, amelye ket mérföldkőnek tekinthetünk a rendszerváltás történelmi folyamatában. Ilyen mérföldkő az a nap, amelyen az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarország területét. A már korábban kivívott politikai függetlenség után hazánk 1991. június 19én vá lt katonailag is függetlenné. Magyarország függetlensége ezzel az eseménnyel vált teljessé. Ettől az időponttól tekinthetjük a Magyar Köztársaságot teljesen cselekvőképesnek politikai, társadalmi, gazdasági viszonyai, illetve nemzetközi kapcsolatai alakítá sában. Június 19e beleilleszkedik abba a történelmi eseménysorba, amelyet 1989. október 23a, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja, 1990. március 25e, az első szabad országgyűlési választások időpontja, vagy 1999. március 12e, a NATOba való belépés napja jelent, és majdan jelenteni fog az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napja is. Hazánk teljes, katonai értelemben is tényleges függetlenné válásának dátuma olyan kiemelkedő esemény, amelynek évfordulója érdemes arra, hogy az Országgyűlés e napot a magyar függetlenség napjává nyilvánítsa. Jelentősége indokolttá teszi, hogy a törvény nemzeti ünnepeink - március 15e, augusztus 20a és október 23a - sorába emelje ezt az évfordulót.
