Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
878 A második cél: szerintünk az állam feladata, hogy olyan feltételeket és körülményeket teremtsen, amelyek között többen érezhetik úgy, hogy képesek több gyereket felnevelni, mert a magyar társadalom gyerekszerető, minden közvélemé nykutatás és minden tapasztalat ezt mutatja. A fiatal párok több gyermeket szeretnének, mint amennyit vállalni mernek, mert félnek az élet- és a lakáskörülmények kedvezőtlen alakulásától. Ezért előlegezzük meg most a lakástámogatást még a megszületés előt t két gyermekre, hogy amikor a pici megszületik, akkor már lehetőség szerint a szülők a saját lakásukba tudják őket vinni, ezzel is segítve azt, hogy minél több gyerek szülessen. A harmadik cél: a gyerekek neveléséből adódó társadalmi hátrányokat csökkents e az állam - ebben is egyetértünk , tehát hogy ne legyen hátrány az, hogy valaki egy vagy több gyermeket vállal. Ezért emeltük fel a családi pótlékot, ezért van 13. havi családi pótlék és a többi intézkedés. (9.30) Végül a negyedik, hogy a nők egyszerre l ehessenek egyenlő esélyű, tehetségük és tudásuk szerint karriert befutó személyiségek, és egyben anyák; ezért van az, hogy ha az édesanyának el kell menni dolgozni, akkor a nagyszülő most már megkapja a nyugdíj mellett a gyest, és át tudja vállalni a kezde ti időszakban a gyermek nevelését. Tehát azt valljuk, hogy az esélyt teremtő állam feladata az esélyek és a feltételek meghatározása, és ezért dolgozunk ki programot 2003. december 31ig. Miért addig? Azért, tisztelt frakcióvezetőhelyettes ú r, mert önök nem dolgozták ki! Önök hoztak egy határozatot, hogy 2001. december 31éig elkészítik a népesedéspolitikai programot. Ezt a határozatot, amelyet önök hoztak, nem teljesítették! A korábbi miniszterelnök összesen egy alkalommal, 15 perc erejéig j elent meg az általa vezetett népesedési kormánybizottság ülésén. (Dr. Deutsch Tamás: Nem igaz, én ott voltam!) Kutatásokat végeztettek (Az elnök csenget.) , ezek a kutatások jók voltak, és ezeket a kutatásokat használjuk most fel arra, hogy megalapozott pro gramot készítsünk el (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Az elnök csenget.) , és ehhez kérem az önök támogatását. (Dr. Deutsch Tamás: Ez nem igaz, államtitkár úr, én ott voltam!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (d r. Dávid Ibolya) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Deutsch Tamás képviselő úr (Dr. Eörsi Mátyás: Aki ott volt!) , frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: "Hány kapura fociznak?" címmel. Frakcióvezetőhelyettes úr, öné a szó. DR. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Bizonyára önök közül is többen ismerik Gary Linekernek, a kilencvenes esztendők kiváló angol csatárának azt a szinte szállóigévé vált mondását, hogy a futball az a játék, a miben kétszer tizenegy ember játszik, és mindig a németek nyernek. Ezt a szólásmondássá vált meghatározást lehetne alkalmazni arra a rendszerre, amely a fővárosban odaítélt prkommunikációs megrendelésekkel kapcsolatos gyakorlatot jellemzi, amelyben nagyonnagyon sok szereplő játszik, de mindig Demszky Gábor főpolgármester úr kampányfőnöke, illetve kampányfőnökének a cége nyer. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján alig egy esztendő alatt, 1999 májusa és 2000 júliusa között Demszky Gábor kampányfőnökéne k cége közel 100 millió forintos kommunikációs megrendeléseket kapott a Fővárosi Önkormányzattól, a Fővárosi Önkormányzat közszolgáltató cégeitől, illetve olyan társaságoktól, mely társaságok mindegyike a főváros által kiírt közbeszerzési eljárásokon nyert el megrendeléseket, és ezt követően sietve, információk szerint mindenfajta pályáztatás és verseny nélkül kötött szerződést Demszky Gábor kampányfőnökének cégével. Nézzük a tényeket, tisztelt hölgyeim és uraim! 1999. május 12én egy nap két szerződést is kötött a BKV, egyet 7,2 millió forint, a másikat 1,2 millió forint erejéig. Csak nem azért, hogy így, két szerződésre szétvágva, már ne lógjon a szerződések értékhatára a közbeszerzési értékhatár fölé? A
