Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
853 Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr, "A leghátrányosabb kistérséget a kistérségi megbízottjától is megfosztotta az új kormány" címmel. Parancsoljon, képviselő úr , öné a szó. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekesen kezdődött a kormány állítólag kiemelt vidékfejlesztési programja. A kiemelt program első intézkedéseként nemhogy adtak volna, de azt is elvették a vidéktől, amit saját maga termelt ki: a saját körükből kiválasztott kistérségi megbízottakat. Mint tudjuk, a Miniszterelnöki Hivatal 2002 júliusában új pályázatot írt ki a kistérségi megbízotti státusra, amelynél - Nagy Sándor illetékes államtitkár szavai szerint - a kiválasztás szempontja egyedül a szakmai alkalmasság volt. Nos, nézzük, államtitkár úr szavai mit jelentenek, mondhatnám, mit érnek a gyakorlatban! Választókörzetemben, az ormánsági területfejlesztési önkormányzat sellyei kistérségi megbízottjának kinev ezésével kapcsolatban a térség szakmai szervezetei a szakmai szempontokat nem látják igazolva. Az Ormánságban az eljárás az országos anomáliáknál még durvábban, a tanácsi rendszert is meghazudtoló önkényességgel folyt le. Engem, országgyűlési képviselőjüke t kértek fel, tekintsek bele a pályázati anyagba, de sajnos a Miniszterelnöki Hivatal mind a mai napig nem tette lehetővé számomra a kért betekintést. Nem véletlen a szakmai kétségbeesés a kinevezés miatt, hisz az Ormánság az ország kilenc leghátrányosabb kistérségeinek egyike, sőt bizonyos mutatói alapján azok között is a leghátrányosabb. Ezt a nem hízelgőnek minősített élethelyzetét a szocializmust megelőzően még virágzó Ormánság az MSZP jogelőd pártjainak a mostanihoz hasonló, szakmai szempontú döntései alapján érte el. Mivel a pártállamban a párt volt az egyedüli döntéshozó, ezért egyedül az a - névváltozásai ellenére jogfolytonos - párt tehető felelőssé az Ormánság infrastrukturális elmaradottságáért, az ipar távoltartásáért, a mezőgazdaság tönkretételé ért. Mindezeknek a kártételeknek a következménye a 30 százalék feletti munkanélküliség és a lakosság kvalifikált rétegének az elvándorlása. Az elmondottak miatt a kistérségi programlehetőségek, a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek itt nemcsak a fölz árkózás eszközei, hanem elsődlegesen a térség életben maradásának a kérdése. Ezt a sorskérdést vállalta fel az eddigi kistérségi megbízott, aki a térségből származik, és aki a térségben él. Turós Izabella két év alatt kiváló munkát végzett, emberi adottság ai mellett ebben segítségére volt megfelelő szakmai és nyelvi felkészültsége. Két év áldozatos munkája bizonyította alkalmasságát. Nos, őt váltották le, pedig a kistérségben működő két társulás és a tagönkormányzatok is őt támogatták. (16.30) Persze, legyü nk tárgyilagosak, ne hallgassuk el a bírálóbizottság előtti hiányosságát sem! Ő nem volt a lenini alapítású párt tagja. (Moraj az MSZP soraiból.) Most nézzük, ki jött az ő helyébe, azaz esze ágában sem volt ez ideig a munkahelyére jönni. (Dr. Kis Zoltán: T orgyánpárti!) Most nézzük a kiválasztás állítólagos szakmai szempontjait! Koller Zoltán siklósi szocialista önkormányzati képviselő nem az Ormánságban él, nem az ormánsági kistérségi megbízotti állásra pályázott, nem rendelkezik megfelelő szakmai gyakorla ttal, egy sportszervezői papírja van. E szakmai hiányosságokkal szemben viszont Koller Zoltán önkormányzati kampányszórólapját az MSZPs Kocsi László államtitkár írta alá, továbbá a kistérségi pályázatok elbírálása előtt a már Siklóson terjesztett szórólap előre tényként tudatta a választókkal a kistérségi megbízotti kinevezést, vagyis a szakmai döntést megelőzően tudtak már az állítólagos szakmai döntés eredményéről. Már ezért is érvényteleníteni kellene a pályázat eredményét. Most kezdem érteni, miért nem szabad betekintenem a pályázati anyagokba, mert esetleg a nyertes pályázónál nem a szakmaiság vörös fonalára lelnék, hanem a Vörös Segély álláshalmozáshoz juttatásával találkoznék. Pedig az