Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 4/2002-2006. ÜB (2002. június 26-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSIHA JUDIT, az ügyrendi bizottság előadója:
83 Az Országgyűlés elnöke, arra a megfontolásra hivatkozással, hogy június 25én és 26án amúgy is rendkívüli ülésre kerül sor - mivel június 15. után az Országgyűlés rendkívüli ülésszak keretében folytatta a munká ját , külön rendkívüli ülést nem hívott össze, hanem a már kitűzött ülés napirendjében javasolta a kezdeményezés tárgyát képező napirend megtárgyalását. Erre végül nem került sor, mert a kormánypárti képviselők napirendmódosítási javaslattal és annak elf ogadásával meghiúsították a kezdeményezés megtárgyalását. Álláspontunk szerint az Országgyűlés elnöke által választott megoldás nem felel meg a Házszabálynak. A kérdésben kialakult házszabályértelmezési véleménykülönbség következtében került sor az ügyren di bizottság állásfoglalásának meghozatalára, amelyben a kormánypárti többség a most ismertetettek szerint megerősítette az Országgyűlés elnökének eljárását. Az eldöntendő alapkérdés az, hogy a különböző kérelmezőktől érkezett, és eltérő időpontra benyújto tt, rendkívüli ülésszak, illetve rendkívüli ülés összehívására vonatkozó kezdeményezések egyazon rendkívüli ülésen történő megtárgyalására vane házszabályi lehetőség. Véleményünk szerint erre nincs lehetőség. A Házszabály szerint ugyanis rendkívüli ülés ö nálló kérelemmel, saját napirendi javaslattal kérhető, és ha azt önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, egyidejűleg a napirendre javasolt indítványt is be kell nyújtani. (15.20) Ezek az előírások önmagukban is jelzik, hogy a rendkívüli ülés egy zárt, intakt egységet képez. Kétségtelen, nincs kifejezett tiltó rendelkezés a Házszabályban megfogalmazva több kezdeményezés egyazon rendkívüli ülés keretében történő megtárgyalását illetően, de nincs megengedő sem. A Házszabály helyes értelmezéséhez alapvetően abból kell kiindulnunk, hogy az idevonatkozó 39. § megfogalmazása nem számol az összevont rendkívüli ülés lehetőségével. Az egyes rendkívüli ülések összevonhatatlan, különálló kezelését megerősíti a Házszabály 39. § (1) bekezdése harmadik mondatának az a fordulata, hogy az Országgyűlés elnökének az Országgyűlést lehetőleg a javasolt időpontra kell összehívnia. Ez a rendelkezés az időpontot illetően főszabály, amelyben kifejeződik, hogy a kezdeményezők által javasolt időpontot prioritásként kell kezelni. Az ügyrendi bizottság állásfoglalása ezt a prioritást nemcsak figyelmen kívül hagyja, hanem azzal az állásfoglalás azon további kitétele folytán, miszerint “a javasolt időpont a határidő kezdetének jelzésére szolgál”, kifejezetten ellentétben van. Az ügyrend i bizottság állásfoglalása degradálja a rendkívüli ülésre irányuló kisebbségi kezdeményezés alkotmányjogi jelentőségét, mert, mint azt a példa mutatta, egy napirendet módosító javaslattal meghiúsíthatóvá teszi. Ez minőségileg más helyzet ahhoz képest, amik or egy kezdeményezés önálló ülésként, önálló napirenddel kerül a plénum elé, és a többségnek a tárgyalással szembeni akarata csak a napirend egészének elutasításával nyerhet érvényesülést. A különböző ülések összevonása sérti a Házszabályt a napirend előtt i felszólalások tekintetében is, a Házszabály ugyanis a napirend előtti felszólalások lehetőségét az ülések viszonylatában biztosítja. Nem mindegy tehát, hogy két külön ülésre vagy egy ülésre kerül sor. Az ügyrendi bizottság állásfoglalása tehát sérti a na pirend előtti felszólaláshoz való jogot is. Ha pedig a praktikum azt kívánná, hogy különböző kezdeményezésekre egy napon kerüljön sor, arra is van megoldás. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Egy napon két ülést is lehet tartani, mint arra az elmúlt ciklusb an hasonló esetben példa volt. Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés a képviselőcsoportunk kérelmének adjon helyt. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most szintén ötperces időke retben megadom a szót Csiha Judit elnök asszonynak, az ügyrendi bizottság részéről, aki a bizottság állásfoglalását és annak indokait kívánja ismertetni. DR. CSIHA JUDIT , az ügyrendi bizottság előadója :
