Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - Dr. Horváth Balázs (MDF) - a belügyminiszterhez - "Azonos-e a BM és az országos rendőrfőkapitány alkotmányos gondolkodásmódja?" címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF):
817 III/II. csoportfőnökségnek dolgozott. Tudtam, erről vele be széltem, és megvan az indítéka, a magyarázata, hogy miért kapta ezt a kinevezést; egyszer majd el fogom mondani, ha szükséges lesz. Ez az aktuálpolitikai része a dolognak - az elvi kérdés ennél sokkal súlyosabb. Vagyunk itt egynéhányan - Kiss Elemér minisz ter úr például , akik a politikai egyeztető tárgyalások, a Nemzeti Kerekasztal során együtt dolgoztunk, és az álmunk, a vágyunk az volt, hogy politikamentes rendőrséget hozzunk létre, alakítsunk, magyarul: abban az időszakban depolitizáljuk a rendőrséget. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Salgó úr levelében az a tragédia, hogy egy alkotmányos alapjoghoz kíván hozzányúlni a rendőr tábornok, és ezért kérdezem önt, hogy a Belügyminisztérium is szűkíteni akarjae az én alkotmány os alapjogomat, avagy sem. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Lamperth Mónika miniszter asszony válaszol. Öné a szó. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön most úgy járt, mint a mikor valaki egy kétkötetes regényből, mondjuk, az Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltánból a második kötetet kezdi el olvasni, és csodálkozik később, hogy miért nem érti az elejét. Szóval itt arról van szó, hogy nem Salgó László országos főkapitány úr írt az ombudsmannak egy levelet, hanem az első kötetben az volt, hogy az ombudsman felszólította az országos főkapitányt, hogy válaszoljon négy kérdésére, és ezek között szerepelt egyik kérdésként az, hogy fejtse ki a véleményét arról, milyen eszközökkel rendelk ezik a rendőrség az alkotmányos gyülekezési jogukat gyakorlók biztosítására - ez az egyik oldal , a másik pedig, hogy a gyülekezési joggal törvénysértő módon élők esetében milyen eszközeik vannak a megelőzésre és a következmények felszámolására. Tehát arr ól is megkérdezte az ombudsman az országos főkapitányt, hogy a gyülekezési jog biztosítása érdekében milyen gyakorlatot alakítottak ki, erre is válaszolt az országos főkapitány, és arról is megkérdezte, hogy milyen eszközökkel rendelkezik a rendőrség, mily en gyakorlatot folytat akkor, és milyen javaslatai vannak, hogyha a gyülekezési joggal visszaélve, a gyülekezési jog szabályait, ha úgy tetszik, kijátszva, törvénysértő demonstrációkra kerül sor. Tehát Salgó László országos főkapitá ny nem tett mást, mint válaszolt az ombudsman kérdéseire, és leírta azt a javaslatát (Dr. Kovács Zoltán közbeszólása.) , amellyel egyfelől a gyakorlat oldaláról, másfelől pedig a gyülekezési törvény egyes szabályainak módosításával egy jobb gyakorlatot lehe tne kialakítani. (13.20) Természetesen a főkapitány úr is, én is, de ön is, tanult jogász kollégám, pontosan tudja, hogy sem a főkapitány, sem a belügyminiszter, de még a kormány sem módosíthatja a gyülekezési törvényt, csak az Országgyűlés. Tehát ha úgy f ogja látni a kormány, hogy szükség van arra, hogy ezt a kétharmados törvénymódosítást ideterjesszük, meg fogjuk tenni. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. A képviselő úr viszontválasza következik. DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF) : Nem tudom, hogy vane értelme ezek után, hogy viszontválasszal éljek, elég, ha annyit mondok, hogy szomorú vagyok. Szomorú vagyok, belügyminiszter asszony, a gondolkodásmódja miatt. Mert ha eljutunk 2002ben oda, hogy a belügyminiszter ad erkölcsi támaszt az országos rendőrfőkapitánynak... Én is elolvastam a leveleket, én nem szoktam olyan hibába esni, mint Csillag úr, akivel levelezek két hónapja, és nem hajlandó a leveleimre válaszolni, ami egy abszurdum egyébként, de ez már moralitás kérdése. De ami szörnyű ebben az ügyben, az az, hogy azért ad erkölcsi támaszt Salgó
