Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - Dr. Boros Imre (független) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - "Hová vezetnek az Adria felől épített utak 2002-ben?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter:
783 Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! 1998ban Letenye város szocialista polgármesterének meghívására szlovén, magyar és horvát részvevőkkel me grendezett konferencián vettem részt Letenyén, azzal a címmel, hogy "Hová vezetnek autópályáink és útjaink?". Gondolom, most már nem hívna meg erre ez a szocialista képviselőpolgármester. Abban a helyzetben a kérdésfelvetés jogos volt, hiszen a szlovén és a horvát fél gőzerővel építette és ma is építi a magyar határhoz vezető autópályákat, gyorsforgalmi utakat. A külföldiek célzatos felvetését is értve, a polgári kormány lendületes munkába kezdett, amihez az Európai Unió is segítséget nyújtott. 199498 köz ött ugyanis az MSZPSZDSZkormányzatnak nem volt szándéka az építés elindítása ezekre az autópályákra és autóútszakaszokra, és a külföldiek - de egyébként a magyarok is - a helyzetet kilátástalannak ítélték meg. A munka eredményeként ez év tavaszán megnyíl t az Unió schengeni követelményeinek is megfelelő határátkelőhely Letenyén. A múlt év végén összeálltak azok a pénzügyi feltételek is, amelyek alapján Tornyiszentmiklóstól és Letenyétől, tehát a horvát és a szlovén határtól az építkezések ez év, tehát 2002 tavaszán elkezdődhettek volna az M7esen és a 70esen. A vonatkozó kereskedelmi szerződések a polgári kormány autópálya- és útépítési elképzeléseinek megfelelően csak aláírásra vártak, a gépek pedig arra, hogy a földbe és a kavicsba belemarkolhassanak. De jött az új kormány, mindent leállított, miközben majdnem mindenkit felállít; állítólag mindent ellenőriz - de csinálni nem csinál semmit. A zalaiak, de főként a letenyeiek és a környékbeliek a jelek szerint nemcsak az MSZP és az SZDSZ üvegzsebprogramjának estek áldozatul, de kiderült, hogy a kormány által folytatott üreszsebpolitikának is, miközben az üveg is kormolódni, homályosodni látszik időközben. (11.10) Tisztelt Miniszter Úr! A fentiek alapján ugyanúgy aktuális a kérdés, mint '98 őszén: Hová vezetn ek a szlovének és a horvátok autópályái ma, 2002 vége felé? Kék cédulára tett ígéreteiket mikor kívánják olyan cédulára ráírni, hogy az építkezések valóban elkezdődhessenek, azaz Letenyén, Tornyiszentmiklóson a markológépek beindulhassanak? Ha valós versen yt akarnak, miniszter úr, akkor miért nem térünk rá mielőbb az európai normáknak megfelelő közbeszerzés gyakorlatára a közbeszerzési komédia helyett? Hiszen ez az időhúzás is hozzájárult a késlekedéshez. Várom szíves válaszát. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr interpellációjára Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó. DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési min iszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön kérdése nagyon érdekes helyzetet próbál megvilágítani. Az MSZPSZDSZkormány '9498 között hozott egy olyan kormányhatározatot '97ben, amely elhatározta, hogy hol, milyen ponton és hogyan kell összecsatlakoznia a különböző, egyébként helsinki korridorok megvalósítása érdekében a horvát, szlovén, illetőleg a magyar autópályaépítkezéseknek. Ezért az a figyelemre méltó konferencia, amelyen ön részt vett Letenyén, nyilván enne k az akkori kormány által elhatározott kormányhatározatnak a végrehajtása elősegítése érdekében jött létre, és nem fordítva. Ugyanezt a munkát, amikor elkezdhette volna az ezt követő, Fidesz vezette kormány, átnyújtottak egy kormányhatározatot mindazoknak, akiket illetett '99ben, de ténylegesen ezeknek a munkáknak a feltételei - annak ellenére, hogy ilyen konferenciák és a gőzerő ott volt - sajnos nem indultak meg. A szerződést, amit ön említ, aláírhatták volna, semmilyen akadálya nem volt. Nem írták alá, és ezért ezek a munkák nem is indultak el. Arról szeretném megnyugtatni, hogy a mi kormányunk tiszteli a hatályban levő törvényeket. A hatályban levő törvények - bármennyire is önnek nem tetszik, például a közbeszerzési törvény - egy olyan eljárást írnak e lő, amelynek eredményeképpen most már a tervek, a megteremtett
