Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - Az ülés bezárása - ELNÖK (Mandur László):
749 beköszöntő piacgazdasági viszonyok között. Hogy a valóságban ez mégse következhessen be, az utolsó illegitim kommunista kormány alkotmányjogilag kontrollálatlan tulajdontörvényeket hozott: társasági törvény, átalakulási törvény, spontán privatizációs törvény. Ezek segítségével a nemzet tulajdonát - köztük a szövetkezeti tulajdont is - a nevükre írhatták a párt által kiválasztottak. Ezekkel a pártállami törvényekkel ugyanis csak egy szűk, jól körülhatá rolható kör élhetett, hiszen ezek az illegitim tulajdontörvények számukra születtek 198889ben. Az első legitim kormány felállásakor gyakorlatilag kifosztott, névleg létező gazdaságok maradtak. Ekkor zengte a párt és a pártsajtó kórusa, hogy az Antallkor mány tönkretette a szövetkezeteket. Mit tehetett az Antallkormány? Az elvtársi privatizációból megmaradt szövetkezeti vagyont az akkori értékén igazságosan nevesítette. Nos, az így nevesített üzletrészek java része is, az egzisztenciális fenyegetés és a f élretájékoztatás eszközeivel, a névérték 12 százalékáért a pártállami privatizálók kezébe került. Ez az üzletrészrablás egészen 1998ig tartott. Az üzletrészek értékét az előző kormány állította helyre, és egyúttal az üzletrészek kifizetésének tiszta, átl átható menetrendjét állította fel, és természetesen eredeti névértéken történő vételi ajánlatot tett az állam. Először a külső üzletrészeseknek történt vételi ajánlat, majd a nyugdíjasoknak, ezt követően a csőd és felszámolás alatt lévő szövetkezetek üzlet részeseinek, végül pedig a már felszámolt szövetkezetek üzletrészeseinek kárpótlására tett ígéretet a kormány. Ezt a társadalmi konszenzussal bíró szakmai folyamatot állította le a jelenlegi kormányzat, és visszatért a szövetkezeti üzletrészek politikai cé lokra történő felhasználására. Ezt az immár gazdaságtörténeti folyamatot választókörzetemben - az Ormánságban, az ország legszegényebb kistérségében - egykori téesztagoknak mondtam el, akik nem értették, rájuk miért nem vonatkozik az üzletrésztulajdon megv ásárlása. A bogádmindszenti Új Kalász Mgtsz üzletrészeinek megvásárlására - mint felszámolás alatt lévő szövetkezet - az üzletrészfelvásárlás harmadik ütemében került volna sor. Ezt azonban, máig érthetetlenül, meghiúsította a Baranya Megyei Bíróság 2002. január 16ai végzése, miszerint a felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánította. Érthetetlen a végzés, hiszen az 1992 óta csőd, 1994 óta felszámolás alatt lévő szövetkezettel szemben az üzletrészesek most, tíz év múltán juthattak volna követelésükhöz, ha a bírósági végzés nem zárja le a felszámolási eljárást éppen akkor, amikor érvényes kormányhatározat rendelkezett a felszámolás alatt lévő szövetkezetek üzletrészeinek megvásárlásáról. Ezzel a bírósági végzéssel kerültek ugyanis az ormánságiak a már fe lszámolt szövetkezetek körébe, akiknek üzletrészkövetelése csak kárpótlás keretében rendezhető, a kárpótlást viszont az új kormány levette napirendjéről. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) Az Országgyűlés kö vetkező ülésének összehívása ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés következő ülését 2002. október 1jén, kedden 9.30 órára összehívom. Az ülés bezárása ELNÖK (Mandur László) : Megköszönöm a munkájukat, a hét további napjaira jó munkát, a hét végére pedig jó pihenést kívánok mindenkinek. Viszontlátásra jövő hét kedden. Az ülést ezennel berekesztem.
