Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
743 kuncogtak, és szemezgettek az ügyfelekből. Ha fizetős, akkor tessék befáradni a munkaközösségbe! Ha nem, a jogi tanács ingyenes. Olyan is volt legtöbbször. Tisztelet ugyanakkor a jogsegélyszolgálatot vállaló vállalati jogtanácsosok ezreinek, az ő segítségükkel a segítőkészség néha jogi formát ölthetett. De ettől a rendszer még tovább rohadt. A diktatúra irányította, kézben tartotta, ellenőrizte az ügyvédi kamarákat, valamennyit, rendszeresen, szisztematikusan, nyíltan. Mindenki tudta a munkaközösségekben, hogy ki a tégla. Némely helyeken falat lehetett húzni belőlük. A kamarai vezetők természetesen a minden gyanún felül álló polgárok körét szaporították. Soha nem láttak ügynököt, nem is találkoztak, nem is beszéltek ilyen urakkal, eze knek nem is adtak jelentést; már bocsánatot kérek, legfeljebb ügyfél lehetett, aki érdeklődött egykét dolog iránt. Ott pedig működött a titoktartás. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Horváth Jenő, aki 1958. évtől kamarai munkatárs, majd elnök - egyébkén t országgyűlési képviselő is volt ’85től ’89ig , büszkén lobogtatja és hivatkozik a 2001. december 7. napján III/b.e61/2001/10. számú átvilágítói bírói határozatra, miszerint a törvény 1. §ában meghatározott tevékenységre utaló adat nincs vele kapcsol atban, a vonatkozó nyilvántartásokban nem szerepel. Hogy oda ne rohanjunk! (16.40) Mára már tudjuk, mit ér a nyilvántartás. Irodalma van annak, ki volt az ügynök, és mi végből volt a főnöke nem az. “A hálózati nyilvántartásban szereplés mint olyan, értelme zhetetlen.” - nyilatkozza a Történeti Hivatal elnöke. “Nem kétséges, hogy a rendszerváltás idején manipulálták az iratokat.” - írja a Népszabadság. Szintén ne rohanjunk oda! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem a kormánypá rtokat, szabaduljanak meg a rossz lelkiismeret okozta görcseiktől, és szánják rá magukat egy megtisztító törvény megalkotására. Segíteni akarunk ebben. Biztos vagyok abban, hogy az előterjesztő igazságügyminiszter nem a bírák béremelésének elmaradása miat t mond le esetleg, hanem e miatt a két törvény miatt, ha általa tétetik egy újabb erőszak az ország hitén, erkölcsén és becsületén. Az elhangzottakból, azt hiszem, képviselőtársaim, joggal következtethetnek arra, hogy álláspontom szerint a leendő törvényne k át kell világítania az ügyvédi kamarák vezetőit, azok helyetteseit, tisztségviselőit és az ügyvédi munkaközösségek vezetőit is. Ha ez befejeződik, és az érintettek távoznak az ügyvédek soraiból, nemcsak minden ügyvéd, de minden jogvégzett polgártársunk f elemelheti a tekintetét. Jólesett, hogy figyeltek rám. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Normál felszólalásra megadom a szót Wiener... Bocsánat, kétperces felszólalási igény érkezett ; Hankó Faragó Miklós igazságügyi minisztériumi államtitkár úrnak megadom a szót. Parancsoljon! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eddig nem akartam beleszólni a vitába, most azo nban elkövetkezett az a pontja a vitának, amikor úgy gondoltam, hogy nem tehetem meg, hogy ne szólaljak meg. Már csak azért sem tehetem meg, hogy ne szólaljak meg, mert én magam is az ügyvédi hivatást választottam, az államtitkári pozícióm betöltése előtt ügyvédként dolgoztam, és úgy gondolom, azután is, ha ez megszűnik, ezt fogom tenni. Vártam hosszú időn keresztül, hogy az elnök úr esetleg figyelmezteti a képviselő urat, hogy térjen a tárgyra, mert szinte egyetlen szót sem szólt arról, amely törvényjavasl at előttünk fekszik, illetve a két törvényjavaslatról. Ez még persze rendjénvaló lenne. Azok a kifejezések és azok a gyanúsítgatások, illetve kijelentések, amelyeket a képviselő úr tett, azonban már mindenképpen azt kívánják, hogy a leghatározottabban viss zautasítsam a képviselő úr kijelentéseit. Olyan általánosításokat, olyan értékítéletet fogalmazott meg a magyar ügyvédi karral szemben, amely nem kizárt, hogy esetleg egy vagy két, vagy akár több ügyvédre is esetleg igaz lehet, de az az általánosítás