Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
736 felelősnek tekinteni a pártállami bűnökért, kiket pedig nem. Még így is bizonytalanság tapasztalható a tervezetben, miszerint a bizottsági többség kellően szolgáljae az akaratát, ezért eleve kiveszi a felelősök köréből a pártállam irányítóit, a diktatúrát szolgáló parancsok kiadóit és a pártállam rohamosztagosait, a törvények feletti ÁVH és egyéb fegyveres testületek tagjait. J elenleg úgy néz ki ez a tervezet, hogy például a megvert, megzsarolt papokat át akarja világítani, hátha közülük valakit ügynökké tettek, de a papokat verő karhatalmisták felelősségét eleve kizárja ez az előterjesztés. Tisztelt Ház! Történelmi tényekhez he vesen ragaszkodó tudós képviselőtársam, tisztelt Wiener György, mit is mondott Rákosi Mátyás? “Mindenért, ami ebben az országban történik, mi, kommunisták vagyunk a felelősek.” Ezt okkal jelentette ki Rákosi, hiszen köztudottan azé a felelősség, akié a hat alom. Ez a hatalom volt felelős a törvénytelenségekért, a szabadságjogok eltiprásáért és az elnyomógépezet részeként működő titkosszolgálatok tetteiért. Több mint erkölcstelen a törvényjavaslatnak az a szellemisége, hogy a diktatúra irányítóit, a börtönnel , kitelepítéssel, vagyonelkobzással fenyegetőző zsarolókat és fegyveres segédeiket kihagyja az átvilágítandók köréből. Még addig a morális szintig sem jut el ennek a törvénynek az előterjesztője, ameddig az ötven évvel ezelőtt a felelősséget is elvállaló R ákosi már eljutott. Ismeretes, hogy az MSZMP pártközpontjában egyegy osztályvezető akár több miniszternek is adhatott utasítást. A szocialista évtizedek minisztereit ez a törvényjavaslat átvilágítaná, de az őket mozgató, nagyobb hatalmú személyek felelőss égét semmiben sem vizsgálná, pedig köztudott és egyértelmű történelmi tény, hogy pártállami döntéshozók határozták meg a titkosszolgálatok feladatait, azaz hogy az állambiztonság egész területén titkos utasításokat adhattak ki, titkos információk alapján t itokban intézkedéseket készíthettek elő, ők határozták meg a titkos ügykezelés és a titkos iratok megsemmisítésének a szabályait. A tisztelt Ház is most azoknak az iratoknak az áttekintése alapján működtetné a vizsgálóbizottságot, amely iratokat politikai érdekei alapján nem semmisített meg a már MSZPs pártapparátus 198990ben. Miután az egész elnyomó rendszert működtető pártállami döntéshozók felelősségére nem tér ki az előterjesztés 1. §a, ezért ne csodálkozzon a tisztelt MSZPSZDSZ kormánypárti többsé g, hogy az utókor történészei ezt az előterjesztést a Rákosi- és a Kádárkort tisztára mosogató törvénycsomagnak fogja minősíteni! Tisztelt Ház! Még ebben a jelenlegi, kirostált formában sem világos az átvilágítandók köre. Véleményem szerint legalább olyan fontos tudatformáló, azaz tudatot deformáló, torzító szerepe volt egy titkosszolgálati ügynöknek például iskolaigazgatói fedőállásban, tanszékvezetői minőségben, mint például egy államtitkárnak. De az átvilágítandók körét tovább kellene bővíteni olyan nem zeti intézmények vagy állami tulajdonú, többségű vállalatok vezető állású személyiségeinek az átvilágításával, mint a Magyar Posta, a Magyar Államvasutak vagy éppen a Paksi Atomerőmű, és folytathatnám a sort. A magunk bőrén is tapasztalhattuk, hogy az álla mi rádió és televízió a tömegeket manipuláló feladatköre miatt annyira kulcsfontosságú hely volt a Kádárkorszakban, hogy már beosztotti szinten is meghatározó volt az ügynökök aránya. Tisztelt Ház! Mit ér egy törvény büntetőjogi következmények nélkül? Sem mit. A büntetőjogi következmények vállalásán például azt is értem, hogy legyen annak büntetőjogi következménye, ha kinevezése előtt valaki hamisan írja alá azt a nyilatkozatot, miszerint nem volt semmiféle kapcsolata a III/IIIas ügyosztállyal, és később m égis kiderült az érintettsége. Öttízhúsz, sőt száz év múlva is előkerülhetnek hiteles iratok. Hogyan? Honnan? Csak egy példát mondok: köztudottan elég sok titkos irat külföldre is kerülhetett, például a KGBhez rendeltetésszerűen eljutottak ilyen anyagok , és ott ma is őrzik a volt szocialista országok titkosszolgálati anyagainak egy tekintélyes hányadát. Ezért a közszereplést vállalók még általuk elrendelt iratmegsemmisítéseket követően sem lehetnek biztosak feddhetetlenségük látszatának a megőrzésében. T isztelt Ház! Befejezésül ismét hangsúlyozom képviselőcsoportunk véleményét, miszerint a Történeti Hivatal a rendkívül nehéz körülmények ellenére tisztességgel végzi a dolgát, semmi szükség arra, hogy ezt a hivatalt, ennek jogállását, a több évre kinevezett vezetését, jelenlegi működtetését megváltoztassuk.
