Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz):
609 dolláros állami támogatásban részesült az idegenforgalom. Lehet, hogy rossz szó a “támog atás”, mert az idegenforgalom hosszú évek óta nettó befizetője a magyar gazdaságnak, és a tavalyi év turisztikai aktívuma olyan mértéket ért el, ami fedezte Magyarország energiaimportját. Nagy dolog, hogy egy ilyen kis országban a turizmus ilyen hatalmas e redményt tud elérni. Azért lényeges a 2001es esztendő, mert ez volt az az év, amikor a kormány előterjesztése alapján úgy szavaztunk a költségvetésről, hogy ebbe az ágazatba az államnak még több pénzt kellene beinvesztálnia ahhoz, hogy a következő években egy megfelelő koncepció mentén ez busásan megtérüljön a magyar nemzetgazdaságnak. De miért is jelentős ez? Sokat beszélgettünk a parlamenten belül, bizottsági üléseken is arról, hogy Magyarországnak ez az ágazata abszolút nem használja ki a meglévő adotts ágait. Mint tudjuk, Magyarország fekvése nagyon jó, vannak olyan természeti kincseink, amelyek nemcsak Európában, hanem a világon is szinte egyedülállóak - itt elsősorban a termálvízkincsünkre gondolok , de az épített környezetünk, a műemlékeink, a kultúr ánk is egyedülálló Európában. Miért mondom ezt? Azért, mert például a szomszédos Ausztriában az egy turista által elköltött pénz az ötszöröse annak, mint amennyit hazánkban költenek el. Hogy miért költenek az Ausztriába látogatók ötször többet, mint nálunk , annak igazából az az oka, hogy ők az elmúlt években, évtizedekben komoly tőkét fektettek be ebbe az ágazatba, amelynek a többszörös nyereségét az ott élő emberek ugyanúgy élvezik, mint maga az állam. Nekünk is tudomásul kell vennünk, hogy sok éven át kel l hasonló összegeket befektetni ebbe az ágazatba ahhoz, hogy egyáltalán megközelíthessük a szomszédos Ausztriát. 2000ben, amikor a költségvetés készült, döntött úgy az Orbán Viktor által vezetett kormány, hogy a következő évektől egy tízéves fejlesztési t erv mentén komolyan összegeket fordítunk turisztikai fejlesztésekre. Így tudtuk elérni azt, hogy 1998hoz képest - amikor 6,5 milliárd forintot fektetett az állam az idegenforgalomba - 2001ben már 24,8 milliárd forintot fogadott el a parlament a költségve tésben erre a célra. Ennek az összegnek a jelentős része a Széchenyiterv keretében kiírt pályázatokon lett befektetve, amelynek nagy része az egészségturisztikai pályázatokban kiírt gyógyfürdők, gyógyfürdőkhöz kapcsolódó szállodák építésére fordítódott. M iért jelentős ez? Azért jelentős, mert a statisztikai adatokat nézve kiderül, hogy az idei gyenge idegenforgalmi szezonban egyedül a gyógyfürdők és a gyógyszállók forgalma növekedett dinamikusan. A gyógyszállók forgalma több mint 50 százalékkal nőtt az elm últ időszakban az előző évekhez képest. Tehát azt lehet mondani, hogy ez nagyon jó befektetés, hiszen az emberek az egészségükre egyre többet költenek, és nemcsak a betegek, akiket az orvosok rendelnek be egyegy gyógykúrára, hanem a fiatalabb generáció is a wellnesz és a fitnesz irányában nagyon sok pénzt költ el egyegy üdülőközpontban, gyógyfürdőhelyen. Másrészt elmondanám, hogy milyen lényeges a kongresszusi turizmus fejlesztése is, hiszen az ide látogatók közül az egyik legtöbbet költők ebbe a szférába tartoznak, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező lovas turizmus fejlesztése. Ezenkívül a műemlékek, várak, kastélyok, műemlék templomok fejlesztésére költött komoly forrásokat az állam. Tavaly csak marketingre 6,5 milliárd forintot költöttünk el, ami véleményem szerint hasznos befektetés volt, még annak ellenére is, hogy az idei idegenforgalmi szezon nem hozta a várt eredményt, de ez az egész világra jellemző, még az olyan nagyhatalomnak számító országokra is, mint Olaszország vagy Franciaország. Nagyo n fontos, hogy amikor a Széchenyiterv megjelent 2001 elején, mivel kevés pályázat érkezett be, az első negyedévet figyelembe véve sokan azt gondolták, hogy Magyarországon a vállalkozások nincsenek felkészülve ilyen befektetési, támogatási összegek felvéte lére. De az év végére kiderült, hogy már tavaly több mint tízezer pályázat érkezett be, ami azt bizonyítja, hogy Magyarországon igenis van megfelelő magántőke, van vállalkozói kedv, vannak ötletek és gondolatok, amelyek hasznosak ahhoz, hogy egy bizonyos s zintű állami befektetés, állami támogatás mellett nagyon jó beruházások szülessenek. Több példát is lehetne mondani, egykettőt meg is említenék. Például Hajdúszoboszlón - amelyik városra nem lehet azt mondani, hogy fideszes - egy
