Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
572 Sokkal fontosabbnak és aktuálisabbnak tartom a törvényjavaslat 32. §ára történő reflektálá st, ugyanis ez a paragrafus a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításának tervezetét foglalja magában. A költségvetési törvény módosításával a pénzügyminisztériumi fejezet 24. kormányzati rendkívüli kiadások cím kiegés zül a 4. agrárhitelek törlesztési támogatása és az elemikárenyhítés alcímmel, melynek kiadási előirányzata 60 milliárd forint. Ezzel a módosítási tervezettel csupán két gond van. Ha már új alcím létrehozására irányul a módosítás, akkor az agrárhitelek tör lesztési támogatása alcímnél sokkalta fontosabb agrárcélokra kellene fordítani a kormányzati rendkívüli kiadások címet. A másik gond a törvénytervezet ezen részével, hogy az EUfelzárkóztatás előtt jóval nagyobb kiadási előirányzatot kellene agrárcélra beá llítani. Most az integrációs nagybizottság ülésén aláírt négypárti megállapodás ismeretében a rendeltetési előirányzat csekély mértéke és az új rendeltetési alcím elfogadhatatlan, ez a cím ugyanis nem a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások, hanem kizár ólagosan a magyar vidéket újra az uralma és kizsigerelése alá vonó nagybirtokos réteg érdekeit szolgálja. Egyébként a törvénymódosítással bevezetni kívánt új alcím kedvezményezettjeiről részletesen a 32. § (3) bekezdésének 14. pontja rendelkezik. Idézem: “ Az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a költségvetés 22. pénzügyminisztériumi fejezet 24. kormányzati rendkívüli kiadások cím 4. agrárhitelek törlesztési támogatása és elemikárenyhítés alcím terhére legfeljebb 60 milliárd forint mértékig támogatá sban részesítsen mezőgazdasági termelőket. A támogatás a mezőgazdasági termelők éven belüli agrárhiteleiből származó pénzintézeti adósságok, az integrátori hitelek, a halasztott fizetés keretében nyújtott kölcsöntartozások mérséklésére, továbbá az elemi ká rt szenvedett termelők kárenyhítő támogatására használható fel. A támogatás szabályozásának részleteit a kormány rendeletben határozza meg.” Korábban már az FVMvezetők a társas vállalkozások 60 milliárd forintos hitelelengedését több í zben lenyilatkozták, vagyis az elemi kárt szenvedettek támogatására csak elvileg, névleg történik az alcímben hivatkozás. Az egyik FVMállamtitkár szó szerinti nyilatkozata mindent elárul. Az adósságkonszolidáció, amelynek kedvezményezettjei a rosszul gazd álkodó gazdasági társaságok; amikor egyes termelők hitelhez sem juthattak és juthatnak, akkor a kivételezett réteg, ki tudja, hányadszor, adósságelengedésben részesül. A kormányzatnak ez a szándéka többszörösen is kifogásolható. Amikor a termelésből minden fillér hiányzik, akkor a bankokat részesíteni előnyben, továbbá egy hitel elengedésére játszó, felelőtlenül gazdálkodó réteget újra hitelképessé tenni több mint bűn. Így emelkedik törvényerőre a diszkrimináció és a kontraszelekció. Így válnak kormányzati segédlettel újólag hitelképessé az agrártámogatást az agráriumból kivivők, és mindez a törvény nevében. A költségvetési törvénybe csempészi a kormány a törvénytelenséget. Az igazi piacgazdaság országaiban a törvény ilyen csődre játszó vállalkozásoknak nemh ogy hitelelengedést, de még hitelt sem ad, sőt a vállalkozás engedélyét is bevonja bizonyos időre. Ott ugyanis a törvények pont azt biztosítják, hogy megkülönböztessék a gazdasági vállalkozásokat a pénzügyi manipulációktól. A fent elmondottak miatt a költs égvetési törvény ezen célú módosítása elfogadhatatlan és támogathatatlan. Ez a hitelelengedés diszkriminatív volta mellett egyéb törvényekbe, például a versenytörvénybe, a választási törvénybe, a büntetőtörvénybe, és magába az alaptörvénybe, az alkotmányba is ütköző. Igen, a büntető törvénykönyvbe is ütköző ez a törvénymódosítási tervezet, mivel a választási kampányt finanszírozó vállalkozásoknak az adófizetők pénzéből hitelelengedéssel történő kompenzálása büntetendő cselekmény. Nyugaton cégek által a párt oknak juttatott támogatások miatt politikusok és kormányok buknak meg. Nálunk ugyanez az anomália a költségvetési törvényen keresztül kerül beterjesztésre. Mindez akkor történik, amikor a magyar mezőgazdaság termelőinek idén 60 milliárd forintot jóval megh aladó hiánya és kára keletkezett, hiszen a gabonatermelők, a szőlőtermelők, az almatermelők, a hagymatermelők, és folytathatnám a sort, idén ingyen, sokszor ráfizetéssel dolgoztak, ennek ellenére
