Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. ISÉPY TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
548 elvárásait, a zavartalan alkotói munkához hozzon létre megfelelő körülményeket, és teremtse meg az alkotók h atékony védelmét és biztonságát, valamint a találmányok hasznosulásának a legelőnyösebb feltételeit. Az előzőekben nem véletlenül említettem a társadalom erkölcsi elvárásait, hiszen annak idején már Kölcsey is egyértelműen megfogalmazta, hogy az emberi tud omány legfőbb célja maga az ember. Még a javaslat sűrűjébe történő behatolás előtt kereszténydemokrata képviselőként szeretném örömmel nyugtázni, hogy a javaslat messzemenően teljesíti ezeket az elvárásokat, hiszen a 4. § (2) bekezdése szerint a találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne. A 3. § (3) bekezdése szerint pedig kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány az emberi test, sem pedig az emberi t est bármely részének puszta felfedezése, ide értve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is. Végül a 4. § (3) bekezdése szerint nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen az ember klónozására szolgáló eljárás, az ember csí ravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás; sőt, az erkölcsi elvárás még az állatok védelmére is kiterjed azzal, hogy nem részesülhet szabadalmi oltalomban az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás “ha az szenvedést okozhat az állatoknak an élkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtson az emberek vagy az állatok számára”. Ugyancsak még elöljáróban szeretném megemlíteni a felelősség kérdéskörében, hogy miért kértünk halasztást az álláspontunk kifejtését tartalmazó felszólalásra. C supán azért, mert a magyar tudomány hagyományai, Nobeldíjasaink száma és hírneve alapján fokozott jelentőséget tulajdonítunk az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, melynek áttanulmányozására nevetségesen rövid lett volna az előterjesztő által arra szánt id ő. Hiszen a javaslat szigorú fogalommeghatározásokat tartalmaz - nem Agatha Christie vagy Rejtő Jenő nyelvezete a szöveg! Csak hogy idézzek például a szövegből, a 8. § (2) bekezdését; ha valaki még az alkonyi órában tud koncentrálni, akkor sem tudja első o lvasásra megérteni a szöveget, de ennek ellenére idézem: “Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag állítható elő, a szabadalmi oltalomból eredő, kizárólagos hasznosítási jog kit erjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján azonos vagy eltérő formában a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított b iológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.” De tudnék még idézni néhány hasonló, kemény szöveget, de ezt részben kíméletből, részben pedig azért mellőzöm, hogy több idő jusson az érdemi hozzászólásra. A törvényjavaslattal kapcso latban már első kérdésként felmerül, hogy vajon nem sértie a jogbiztonságot, ha már hét éven belül sor kerül az 1995ben elfogadott, terjedelmes és részletes törvény módosítására. A határozott “nem” válasz indokaként engedjenek meg három, nagyon rövid idé zetet. Az amerikai szabadalmi hivatal igazgatója több mint száz évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy mindent, amit fel lehetett találni, a mai napig feltaláltak - slussz! A fizikus Lord Kelvin 1900ban kijelentette, hogy a röntgensugár, kérném szépen, az eg y nagy szélhámosság, ami el fog múlni - ezt mondta 1900ban. Utolsóként a híres feltalálót, Edisont idézem kicsit későbbről: ő 1922ben jósolta meg, hogy ez a rádió nevű őrület hamarosan elmúlik a múló idővel. Inkább ezeknek a nyilatkozatoknak az érvénye m últ el a múló idővel, mert nemcsak a nyilatkozatok óta, de az 1995 óta eltelt hét esztendőben is többek között a biotechnológia vagy a növényfajták területén, de a tudomány más ágazataiban is olyan új felfedezések és találmányok születettek, és annyi új ne mzetközi egyezmény jött létre, amely feltétlenül indokolja és alátámasztja a preambulum szövegét, hogy a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjának megvalósítása, valamint a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának és a növényfajták oltalm ának korszerű, nemzetközi és európai követelményeihez igazodó szabályozása indokolja, hogy az Országgyűlés hozzányúljon az 1995ben alkotott törvényhez, és módosítsa. (16.40)
