Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP), a napirendi pont előadója:
536 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati törvény értelmében minden olyan esetben, amikor törvénnyel vagy kormányhatározattal egy önkormányzat vagy valamennyi önkormányzat új feladatot kap, az önkormányzatok számára ehhez a feladathoz szükséges pénzügyi forrást biztosítani kell. (15.40) Ezt a törvényt pártállástól függetl enül rendszeresen sértik meg az önkormányzatok. Ezt a problémát minden zárszámadási beszámolónál kifogásolja az Állami Számvevőszék, és sürgeti az önkormányzati feladatok, felelősségek és finanszírozás összhangjának megteremtését. Az előző ciklus idejéből csak néhány példát szeretnék felvillantani, ahol ez az összhang nem teremtődött meg. Ilyen a külterületi utak önkormányzati tulajdonba adása és fenntartásának önkormányzati feladata, az oktatási intézmények eszközellátása, a szociális intézmények új normat íva szerinti ellátása, az okmányirodák, az önkormányzati vagyonfelmérés kötelezettsége. Ebbe a sorba tartozik az épített környezet alakulásáról és védelméről szóló 1997ben elfogadott LXXVIII. törvény, amelynek 60. §a szerint a törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezése szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosulásig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december 31ig alkalmazhatók. A törvény új szabályokat, e ljárási és véleményezési rendszert írt elő a településrendezési tervek elkészítésére és elfogadására. Ezek a változások nem csupán formaiak; nagyon is fontos tartalmi elemeket tartalmaznak. A különböző szabályozási terhek összhangját kívánják megteremteni, a természet- és környezetvédelmi előírások betartására kell hogy törekedjenek, a tervek előzetes szakmai és lakossági véleményezése pedig a szakmai megalapozottságot és a demokratikus eljárási rendet próbálja megteremteni vagy segíteni. Az építésügyi jogs zabályok jelentős változása miatt is indokolt volt az érvényes, de a korábbi szabályoknak nem megfelelően elkészített települési rendezési tervek alkalmazhatóságának határidőhöz kötése. Fontos kritérium az új szabályozási tervek készítésénél, hogy vegyék f igyelembe, hogy megváltozott a gazdaság szerkezete. Ma már legalább minden harmadik családban egy tag kisebb vagy nagyobb saját tulajdonú gazdasági társaságban dolgozik, sokszor saját lakásában, saját udvarán alakítja ki saját munkahelyét. Gyakran okoz gon dot, családi és szomszédi vitát egyegy rossz helyen felépített és működő vendéglő vagy műhely. Keserű emlékünk az árvíz kapcsán, hogy mennyi lakás épült korábban olyan helyen - például a tiszai árvíznél , ahol ártér van, és ahol lakóház építésé re a terep teljesen alkalmatlan. És bizony ezeket a házakat elvitte a víz, leomoltak, és az állam és az egyén számára igen jelentős terheket jelentett e házak újjáépítése. Az új szabályozási terveknek ezt a problémát is rendezniük kell, de ugyancsak rendez ni kell a hulladékgazdálkodást, az épített környezet védelmét, a családi házaknak biztosított építési telkek helyének kijelölését. Ugyanakkor a pályázati rendszerekben, különösen az EU- és más nemzetközi pályázatoknál fontos, hogy a fejlesztések szabályozo tt körülmények között történjenek. Ezért a 253/1997. számú kormányrendelet egyértelműen fogalmazza meg az államigazgatási feladatokat. Eszerint a kormányrendelet értelmében területet felhasználni, továbbá itt telket alakítani, építményt, építményrészt, épü letegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani és rendeltetését megváltoztatni, és ezekhez hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök re ndelkezései szerint szabad. A hatósági engedély kiadása során az OTÉK normáitól való eltérést a rendelet főszabályként nem teszi lehetővé. Az önkormányzatok jelentős része, közel 3540 százaléka ma, egy évvel a határidő előtt még nem rendelkezik a törvényi feltételekkel, még nem rendelkezik az új szabályoknak megfelelő rendezési tervvel. SzabolcsSzatmárBereg megyei önkormányzatok kérésére adtam be a törvény
