Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
436 Azt elfogadom, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül megteremtették a lehetőségét annak, hogy úgymond, törvényesen kerüljék ki a pályáztatási rendszert. Az igazi kérdés az, hogy vajon Magyarországon minden vállalkozónak, aki úgy gondolta 2000ben, hogy ő autópályaépítést szeretne hosszú távon megvalósítani, minden vállalkozónak megadtáke az esélyt arra, hogy ő ebbe a körbe bekerüljön. Vannak olyan magyar vállalkozók is, akik nem a nulláról indultak, hanem útépítésekben már részt vettek, tehát bizonyos gépparkkal már rendelkeztek. Ezek a vállalkozók jutottake önök szerint esélyhez? (Dr. Fónagy János: Igen!) Ha erre ő szintén válaszolnak, akkor csak az lehet a válasz, hogy nem, mert ők nem tudtak fővállalkozóivá válni ennek az autópályaépítésnek, mert csak az tudott fővállalkozó lenni, akit a miniszterelnök vagy önök kijelöltek. Másnak esélye sem teremtődött arra, mert nem hirdették meg a gépekhez való hozzájutást, nem hirdették meg a fővállalkozói szerződést, hanem önök kijelölték. Ugyanolyan eséllyel, mint ahogy, mondjuk, a Vegyépszer elindult ezen a pályán, még nagyon sok magyar vállalkozó el tudott volna indulni. Va gy megvolte mindenkinek arra az esélye, hogy ugyanolyan fejlődési pályára lépjen, mint amilyen fejlődési pályára lépett a felcsúti jegyző, aki kapcsolatban volt Orbán Viktorral? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem volt me g ez a lehetősége, miniszter úr, és én ezt kifogásolom leginkább! ELNÖK (Harrach Péter) : Balsay István, fideszes képviselő következik. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Szeretnék visszatérni a 2001. év i zárszámadáshoz, hiszen arról beszélünk. A magyar vállalkozások támogatását egy külön vitanapon érdemes lenne megbeszélnünk. 2001ben elindult többek között a Széchenyiterv. Szeptember végéig, illetve október közepéig a szocialistaszabad demokrata kormá nynak le kell tennie a nemzeti fejlesztési tervet. Ezt majd illik megvitatni a parlamenttel is. Itt már hallani olyan kijelentéseket Baráth Etele államtitkár úrtól, akivel ma délután volt szerencsém találkozni, hogy lehet, hogy nettó befizetőkké válunk, bá r Prodi bizottsági elnök úr azt mondja, hogy ő ígéri, hogy nem. Abban az esetben, államtitkár urak, ha nem sikerül ezerszámra ütőképes projektet, tervet, társfinanszírozást, magyar vállalkozást produkálni, amelyik képes ebbe a rendszerbe illeszkedni, akkor nem tudunk 200 milliárd forintnak megfelelő uniós támogatáshoz hozzájutni, hanem csak uniós kötelezettségünknek teszünk eleget a vám, az illetékek és más befizetésével. Arról van tehát szó, függetlenül itt a gyorsforgalmi út építésétől, gátépítéstől és eg yebektől, hogy képesek vagyunke mi, magyarok itt, a parlamentben olyan konszenzusra jutni, hogy felkészítsük a vállalkozókat, az önkormányzatokat, a pályázatkészítőket és azokat a szervezeteket, amelyek programokat, projekteket írnak, hogy ezt a hatalmas összeget meg tudjuk nyerni. Amennyiben erre nem leszünk képesek, akkor ennek a vitának semmi értelme nincsen. Arra kell tehát törekednünk, hogy ami 2001ben elindult, például a Széchenyiterv, az adjon lehetőséget arra, hogy programok, projektek, tervek sz ázai, ezrei jussanak be a fejlesztési ügynökségekhez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és onnan az Európai Unióhoz. Ebből áll a nemzeti fejlesztési terv. Ezt elkezdtük - legyenek szívesek folytatni! Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Hát akkor folytatjuk a kétperceseket: Fónagy János következik. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, és ígérem, hogy ha lehet, akkor nekem ez az utolsó.
