Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - Tirts Tamás (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - "Mit kíván tenni az Óbudai-szigeten tapasztalható környezeti katasztrófa megszüntetése érdekében?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
43 Hála istennek, elődeink jól megépítették itt, Budapestnél a védműveket. Ezzel együtt a kormányzat fejetlenségét tapasztaltunk az első napokban, és drukkoltunk mint ellenzékiek , hogy valahogy legyenek úrrá ezen, bár a kormány feje, a D209es, a Côte d’Azurön napozott ezekben a nehéz napokban. Ezzel együtt az árhullám levonult, szerencsésen megúsztuk mindannyian, a budapestiek, a kormány is, én azt gondolom. A kitüntetéseket kio sztották. Budapesten három olyan terület volt, Óbuda, a Rómaipart, az óbudai hajógyári sziget, a Margitsziget és a BudafokHárosöböl, ahol nagyon komoly védekezést kellett megvalósítani. Itt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, a polgári védelemnek, Budapest lakosságának, a honvédség megfelelő erőinek, akik ebben részt vettek. Mégis, amikor a múlt héten meglátogattuk az óbudai hajógyári szigetet, sajnos az a helyzet állt elő, hogy továbbra is ott álltak a nagy vízfelületek. Ha minden igaz, a mai napo n már erősen szivattyúzzák ezeket a vizeket, és talán nem tudja, államtitkár úr, de a budapestiek közül a hétvégén nagyon sokan kimennek erre a szigetre, ami egyébként korábban mint Diáksziget vagy Pepsisziget, hatalmas kulturális fesztivál színhelye volt . Kérdezem az államtitkár urat, hogy abban a helyzetben, amiben most van az óbudai hajógyári sziget mit tervez tenni az illetékes tárca, a minisztérium. Mit tesznek azért, hogy gyermekeink, az óvodás korú gyerekek minél hamarabb birtokba vehessék egészsége s állapotában a hajógyári szigetet? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Kis Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Annak nyilván örülni kell, hogy ön drukkolt, hiszen önnek az a feladata, hogy drukkoljon - mások dolgoztak, és ott voltak a gáton, kitüntetést is kaptak, és ez így helyes. Ön viszont a főváros Közgyűlésének fr akcióvezetője, és gondolom, azzal is tisztában van, hogy a hatályos törvények alapján a főváros, valamint a III. kerületi önkormányzat feladata ezen a területen a védekezés és a rehabilitáció is, amit, megjegyzem, pontosan, a feladatukat ismerve elvégeztek , sőt a rehabilitációs munkákat is 23án, a gátmegnyitással elindították, és ez a víz egymillió köbméter nagyságrendben a szigetről levonult. Azonban, hogy erre rá tudjanak menni a Fővárosi Csatornázási Művek emberei, valamit száradnia is kell. Ön mint a t urisztikai bizottság elnöke, ezt figyelemmel is kíséri, naponta ott van, és segítséget nyújt ahhoz a szivattyúzáshoz, amely a következő hét végére befejeződik, és ezután a rehabilitációs munkálatokat a főváros a III. kerülettel együttesen elkezdi, amihez a minisztérium a szakmai és egyébként a törvényből eredő kötelezettségének is megfelelően az anyagi támogatást nyújtja. Természetes, hogy ez a példás egybetartozás, együttakarás, ami a nagy víz idején megvan, és ami a védekezésnél összetartja az embereket, az a víz levonulása után már nem ennyire működik. Ezért látjuk azt sok helyen, hogy az eltakarításnál, a homokzsákok elhordásánál, a homokfelhasználásnál bizony ez a közösségi erő már nem engedi meg azt a kéthárom napos hatalmas erőfeszítést, mint amit ko rábban láttunk, így ez hosszabb időt vesz igénybe, mint annak idején a védekezés. Itt azért megragadom az alkalmat arra, hogy a III. kerületi önkormányzat vezetésének és az ottani védekezésben részt vevőknek is a köszönetünket fejezzük ki, mert a példás eg yüttműködés megmentette a város ezen részét, és örülünk, hogy most csak ez a probléma a III. kerületben, ami a szigetet jelenti. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
