Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PARRAGH DÉNES, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
370 egyáltalán nem szerepel. Így aztán könnyű azt mondani, hogy a környezetbarát vasúti vagy folyami (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szállítás költséges, ha a környezetpusztítót pedig az állam támogatta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Mandur Lá szló) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményét ismerteti Parragh Dénes képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. PARRAGH DÉNES , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottság kisebbségi véleményének hozzászólójaként a bizottsági ülésen elhangzottaknak megfelelően elsősorban a Környezetvédelmi Minisztériumot és a minisztérium által felügyelt Környezetvédelmi Alap célfeladatot érintő kérdése kkel kívánok foglalkozni, remélhetőleg a bizottsági üléshez kicsit tárgyszerűbben csatlakozva, mint Hegyi Gyula képviselő úr. (11.10) Már csak azért is, mert a költségvetés végrehajtásakor nem tartom szerencsésnek a költségvetésen túli szakmai kérdések oly an szintű tárgyalását, amelynek megalapozottsága vitatható. Először a minisztériumot érintő megállapításokra térnék ki. Az Állami Számvevőszék jelentése megállapítja: a minisztérium által készített 2001. évi költségvetési beszámoló és mellékletei számszerű en helyesen tartalmazzák a bevételi és kiadási adatokat, sorai főkönyvi és analitikai könyveléssel alátámasztottak. A beszámoló adatai számszerűen egyezőek. A beszámoló szerkezete és tartalma a kormányrendeletben előírt szabályoknak megfelel. Mint a beszám olóból is kiderül, a minisztérium kiadási, bevételi és támogatási előirányzatai év közben módosításra kerültek. Az előirányzat és teljesítés között eltérés van, azonban ezt, mint az ÁSZjelentés is megállapítja, egyrészt a PM 2000. évi előirányzatmaradván ya jóváhagyásának jelentős késése, másrészt az ISPAsegélyprogramkeret felhasználásának elhúzódása okozta. A támogatási programok természetéből fakadóan 2002re áthúzódó kiadások keletkeztek a KAC, a Phare- és az ISPAtámogatási kiadásokban is. Az igazgat ásnál és az intézményeknél végrehajtott jelentős előirányzatmódosítást a köztisztviselői törvény módosítása és éppen a kifogásolt KACkezelés javítását szolgáló szervezeti átalakítások indokolták. A Környezetvédelmi Alap célfeladat kezelése és felhasználá sa valóban számos negatív megállapítást kapott az ÁSZjelentésben is. Itt elsősorban néhány, a környezetvédelem hatékonyságát is érintő szempontra szeretnék kitérni. Először is le szeretném szögezni azt, hogy a környezetünk állapotának javításához - melyrő l már sokszor kiderült, hogy saját egészséges életünknek és az uniós csatlakozásnak is alapköve - az önálló Környezetvédelmi Alap megléte rendkívül fontos. Igaz az is, hogy más támogatási formáktól eltérően speciális szakmai szempontrendszert kell ennél a pályázati típusnál alkalmazni. Tény az is, hogy az alapos szakmai döntés, a támogatás felhasználásának ellenőrzése, valamint az elkészült fejlesztés hatékonyságának igazolása, igazoltatása nehezen összeegyeztethető a gyors támogatásodaítéléssel, a támogat ási összegek gyors és zökkenőmentes kiutalásával. Beszélni kell arról is, hogy éppen a környezetvédelem és a természetvédelem területi szerveinek, feladatainak alulfinanszírozottsága miatt számos feladatot csak a KACból támogatva lehetett megoldani. Jó le nne, ha a 2003as költségvetésben ezt az anomáliát már lehetne korrigálni, és valóban nem a KAC bizonyos forrásait kellene felhasználni a környezetvédelem működtetési költségeinek finanszírozására. Sajnos, a fenti objektív okokon túl vagy talán azé rt is, tapasztalhatók a Környezetvédelmi Alap működésének kormányokon és minisztereken átívelő működtetési problémái. Azonban pont az elmúlt évek fontos ismérve volt, hogy a pályázati rendszer szakmai és formai állandósága létrejött, mely végre a tervezhet őséget és a kiszámíthatóságot javította. A megvalósuló kisebb módosítások is mind formai, mind szakmai szempontból pozitívan érintették az alapot. Fontos kitérnünk arra is, hogy az alap kezelésénél felmerült hiányosságok megszüntetésére éppen a 2001. évben került sor az
