Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3284 kérem szépem, vonják vissza a módosító indítványt, hiszen nincs esélye, hogy elfogadják. Nem is hiszem, hogy érdemes lenne ezzel a módosító indítvánnyal a parlamentet tovább terhelni. Köszönöm a meghallgatást. ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces fölszólalásra megadom a szót Nyitray Andrásnak, a Fidesz képviselőjének. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tóth András Államtitkár Úr! Én önt a kiegyensúlyozott és higgadt probl émakezeléséért nagyra becsülöm, de azért engedje meg, hogy emlékeztessem arra: ezt az egész módosításijavaslatcsomagot nem mi találtuk ki. Én az eredetire gondolok, természetesen. Ha valaki önt most hallgatná messziről, úgy a Hold irányából, akkor azt hih etné, hogy ezt az egész módosító csomagot a két törvényre vonatkozólag mi terjesztettük elő. Ezt nem mi terjesztettük elő: ezt önök terjesztették elő, és vállalják annak az ódiumát, hogy adtak némi ötleteket néhányunknak, hogy ha már hozzányúlunk ehhez, mi t kellene ezen módosítani. Ez itt nem politikai ellenfelekről szól. Azt hiszem, talán megengedheti azt, hogy föltételezzem önökről: az egykori diktatúra pártállami kiszolgálói, főleg, akik a politikai titkosrendőrségnél elég nehezen pártolható, mai ésszel és mai szemmel elég nehezen szimpatikusnak tekinthető tevékenységet végeztek - és ez a legeufemisztikusabb megközelítése a szituációnak , önöknek sem a barátai. Maradjunk ebben. Mi se szeretjük őket, de talán önök se annyira. Nem kell, hogy válaszoljon rá . Végül is és nem utolsósorban, én azt gondolom, hogy ha bizonyos magas társadalmi állásokból bizonyos kört kizárnánk, eltanácsolnánk; az nem a világ legnagyobb tragédiája, ha valaki nem lesz miniszterelnök, miniszter vagy urambocsá! parlamenti képviselő. Annyi becsületes állás van ezen kívül, ezt a néhányat esetleg mellőzhetnék bizonyos körök. Én azt hiszem, ez nem volna olyan nagy baj még ma sem, a mai társadalomban sem. ELNÖK (Mandur László) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Tóth Andrásnak, a Szoci alista Párt képviselőjének. TÓTH ANDRÁS (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Nyitray képviselőtársam, legalább pár hónap távlatában a sorrendeket próbáljuk követni és nem összekeverni. Ebben a tárgyban az első módosító indítványt önök adták be, mégpedig az 1 994. évi XXIII. törvény módosítására volt egy indítvány, amelyet a parlament leszavazott. Tehát az első kezdeményezés a kormányváltás után az önök képviselőihez kötődik. Mi utána adtuk be, és önök ehhez adtak be ismét módosítást. Ebben a törvénymódosításba n annak a törvényjavaslatnak az elemeit kívánják ismét visszaköszönni látni, amit nem fogadott el az Országgyűlés. Ezt csak a tények kedvéért mondom. Semmi gond, önöké az első díj, nem fogom elvitatni, tudomásul veszem, hogy ebben nekünk csak a második hel y jutott. A második elem: én azt gondolom, sok ismérve van ma annak, hogy a közéletben ki milyen szerepet hogyan tud vállalni. Én azt gondolom, hogy ebben az ügyben megintcsak hagyjuk meg a döntést az országgyűlési választásokon a döntést alanyi joguknál f ogva magukra vállaló embereknek, választópolgároknak. Ők eldöntik, hogy kit milyen módon miért választanak vagy miért nem választanak. Azt gondolom, az elsődleges az, hogy itt és most Magyarországon 2002ben egy politikus mit tud programként a közvélemény elé tárni, mit tud megvalósítani, milyen kormányzati politikát tud bemutatni. Ha ezt mérjük, ennek egy mérése van ma: a közvéleménykutatási eredmények. Ezek mutatják azt, hogy ezt a teljesítményt nem ítélik rossznak ma az emberek. Tessenek ezt elfogadni, és tessenek ezt is úgy, tárgyszerűen elfogadni, mint ahogy sok egyebet, sajnos, a politikában el kell fogadni. Tudom, hogy forgandó a szerencse a politikában is, de ma ilyen időszak van, tessenek ezt alapként tudomásul venni.
