Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - Az 1993. augusztus 4. és 1995. december 31. között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ZSOLT (MDF):
3259 tételesen megtagadott adatszolgáltatást biztosítani. Az előző törvénybe - épp az én módosító javaslatom kap csán - egy ilyen passzust tettünk be, amely így szólt: kötelesek a vagyonra vonatkozóan az érintett és érdekelt önkormányzatnak adatot szolgáltatni. Most is egyedül ez lett volna a helyes. Azt gondolom, hogy ez változatlanul nem megkerülhető, mert más tula jdonával, idegen tulajdonnal szolgáltatnak az érintett gázszolgáltatók. Csak mellesleg: ismétlem egyfolytában, mindaddig, amíg meghallgatást nem nyer, hogy a felmérő cég kimutatta, hogy a gázszolgáltatók területén közelítően kétmilliárdos nagyságrendű olya n vezetékrendszer van, amit nem ők építettek, az ő vagyoni körükbe nem került be. Logikai megközelítéssel ez tehát, miután az államé már nem lehet, a vonatkozó települési önkormányzatok tulajdonát kell hogy képezze. Már csak ezért sem zárható le a gázközmű vagyon további története. Százmilliókra odafigyelünk, milliárdocskák pedig nem igazán érdekelnek bennünket. Úgy tűnik, hogy komoly befolyása van a külföldi energialobbinak, adott esetben nem kizárható, még a törvényhozás irányába is. Nem hiszem, hogy ez ig azságos lehet, nem szabad ezt elhallgatnunk. Bizonyos, hogy a jogorvoslat kérdésében csak az eredményezhet teljes rendezést, ha és amennyiben a módosító javaslatokat elfogadja az előterjesztő, mégpedig azon passzusra vonatkozóan, miszerint nemcsak az 1. sz ámú mellékletben nevesített településeket illeti meg a jogorvoslat, hanem mindazon önkormányzatokat, amelyek joggal igénylik, igényelnék vissza vagyonukat, ámde nem nevesítettek ebben az 1. számú mellékletben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraib ól.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásra jelentkezett Németh Zsolt képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. A képviselő urat illeti a szó. NÉMETH ZSOLT (MDF) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Tisztelt Ház! Az államtitkár úr expozéja végén bizakodásának adott hangot, miszerint a törvényjavaslat elfogadásában a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények véglegesen és minden érintett számára megnyugtatóan rendeződnek. Vajon tén yleg így lesze? A törvényjavaslat címében két dátumot találunk, amelyek az önkormányzati gázközművagyonszakértők számára, akik már fél szavakból megértik egymást, olyan sarokidőpontok, olyan sarkalatos dátumok, amelyek után jogilag valami teljesen más ke zdődik. Ismétlem, jogilag ez nagy valószínűséggel így is van. Két dátum a gázközművagyon történetét nem két időszakra, hanem háromra tudja osztani. Az első kettővel elég sokat foglalkozunk. Nézzük az elsőt, az 1993. augusztus 4e előtti intervallumot. Ebbe n az időszakban hogy épültek Magyarországon a gázközművek? Először is, befizette a hozzájárulást a lakosság, a leendő fogyasztó, az intézmények, a vállalkozók, aztán az önkormányzat - vagy még régebben a tanács - megadta a hozzájárulását, és minden elképze lhető állami forrást is megszereztek ehhez, megyei szinten területi kiegyenlítő alapot, aztán regionális pályázatokat felhasználtak, illetve akár országosat is, például Környezetvédelmi Alapból is juttattak ilyen célra összegeket. Aztán, amikor ez az össze g összeállt, ezt forrásátadással átadták az állami tulajdonú állami szolgáltatónak, aki megépítette, és nyilvánvalóan az ő tulajdonába ment át. A következő szakaszban hogy épültek a közművek? Ugyanígy, ugyanezek voltak a szereplők, de most már nem tanácsok , hanem csak önkormányzatok, és most már nem az állami vállalat, hanem az állami tulajdonú gazdasági társaság tulajdonába ment át a közmű. Jön a harmadik időszak, '95. december 31e után, amikor is úgy épülnek a közművek, hogy ugyancsak a lakosság, az önko rmányzat, a vállalkozók a szereplők, és állami forrásokkal összeáll a szükséges nagyságú beruházási összeg. Ezt ugyancsak átadták, de most már nem magyar állami tulajdonú cégnek, nem csupán gazdasági társaságnak, hanem kizárólag külföldi tulajdonban, adott esetben külföldi állami többségi tulajdonban lévő cégnek. De most már nem az a felháborító - és
