Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3228 Kevésszer értettem egyet annyira Orosz úrral, mint most, de néhány dologra azért szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig a következő. A fenntarthatóság és a genetikai módosítás az én felfogásomban és a fenntartható felfogásban is nagyon messze áll egymástól, mert míg a fenntarthatóság valaminek a megőrzése, a genetikai módosítás pedig a megváltoztatás valamilyen célból, tehát a kettőt itt nagyon nem szabad összemosni. A másik a versenyképesség az EUban vagy sem. Azt gondolom, és nemcsak gondolom, hanem tudom is, Magyarország olyan élelmiszerekkel, olyan alapanyagokkal rendelkezik - szürkemarha, mangalica és még sorolhatnám : semmit nem ke ll rajta változtatni, úgy, ahogy van, meg kell őrizni. Csak ezt a tevékenységet úgy hívják, hogy génbank, nekünk erre kell figyelni; és azért génbank, hogy még véletlenül se szóljunk bele abba a genetikai állományba, ami van, és ezzel mi királyok vagyunk a világon, ha szabad ezt mondani, képviselő úr. Tehát nem hiszem, hogy mi azzal fogunk előnyt szerezni az EUban vagy bárhol a világon, hogy genetikai módosításokat hajtunk végre. Ilyen téren egyébként már lényegesen előttünk járnak, isten ments nekünk ezt tenni, nekünk azt kell megőrizni, ami van, és az kiváló. Amit ön mondott a kacsa- és a libatömés kapcsán: nem tudom, képviselő úr, ön fogyasztotte már olyan kacsa- és libamájat, amit nem tömtek, csak úgy nevelték fel, úgynevezett parlagi módon, ha szabad így nevezni. Azok, akik ilyen terméket állítanak elő, ők nem eszik meg azt a májat, amit tömés után kapnak, hanem azt a májat eszik, mert ők úgy hívják ezt faluhelyen, hogy beteg máj - mi azt nem fogyasztjuk, az a piacnak kell. (16.10) Azt gondolom, ahhoz, hogy ugyanannyi májat tudjunk kivinni, mint eddig, nem kell mást csinálni, nem kell tömni a kacsát és a libát, hanem dupla annyit kell tartani. Egyébként a húsa nagyon finom, a mája is nagyon finom - kisebb lesz a mája, hát istenem, kisebb lesz a mája, és nem lesz úgynevezett beteg máj. A húsról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a vágóhídi stresszről pedig csak annyit, hogy ma már mérhető, kimutatható, hogy a húsban megjelenik a vágóhídi, illetve a vágási stressz, és ez komoly gondokat okoz. Köszönöm szépen. Elnök úr, akkor ez volt a kétperces, ugye? ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két törvénymódosítást nyújt ott be a kormány egy számon. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket, hogy ezt korábban önök az előző ciklusban úgy hívták, hogy salátatörvény. Mit szólnak most hozzá? Elmondták, kritizálták most önök is, örülök neki . A fentiek alapján egyébként én azt mondom, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítása saláta, sajnos; míg az állatok védelméről, kíméletéről szóló az öntet, de ez egy kiváló öntet. Meg is állapítottam már mint bizottsági előadó is, ho gy az előkészítettség fokát és tartalmát nézve, nagyságrenddel jobb ez a javaslat, mint a géntechnológiai módosításról szóló. Engedjék meg, hogy kicsit távolról indulva, de a géntechnológiai törvénymódosítással kezdjem, és kicsit tágabb rálátásban szóljak néhány dologról. Először is engedjék meg, hogy két gondolatot idézzek. Az első szerzője ismeretlen, de annál találóbb, amit mondott, nevezetesen a következőt: nem az juttat bajba, amit nem tudunk, hanem az, hogy amit tudunk, az nincs úgy - eddig az egyik i dézet. A másik pedig Bertolt Brechttől való: "A tudomány célja nem az, hogy a végtelen bölcsesség kapuját tárja fel, hanem az, hogy gátat szabjon a végtelen tévedéseknek."
