Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. OROSZ SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója:
3221 Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot - az előzőekben elmondottak alapján - támogatni szíveskedjenek. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Fer enc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok, valamint a környezetvédelmi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirend szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Orosz Sándornak, a mezőgaz dasági bizottság előadójának. DR. OROSZ SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a 2002. november 23ai, szombati ülésnapján foglalkozott a T/1317. számú törvényjavaslatta l, és egyhangú szavazással ajánlja a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, alkalmasnak ítélve a javaslatot mind az általános vitára, mind pedig - kisebb korrekciókkal - végül is elfogadásra. A bizottságban, a szavazási eredménynek megfelelően, meglehetősen egyhangú polémia folyt, már abban a tekintetben, hogy egyetértés mutatkozott abban, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás menetében a szükséges jogharmonizációs lépéseknek ezekre a törvényekre is ki kell terjednie. Ezzel együtt is a vitában részt vevők nehezményezték azt a körülményt, hogy ezt a két, egyébként önmagában is fontos törvényt egy törvényjavaslat keretei között tárgyalja a Ház, hiszen más habitus szükséges az egyikhez, más a másikhoz. Megítélésünk szerint az az indokrendszer, miszerint az Eu rópai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációs folyamata teszi szükségessé a módosítást, a géntechnológiáról szóló törvényre sokkal inkább illeszkedik, mint az állatvédelmi törvényre. Hiszen - és ezt örömmel üdvözölte a bizottság is - az állatvédelmi törv ény módosításában sokkal hangsúlyosabb elem az, hogy az elfogadása óta eltelt időszak és végrehajtásának tapasztalatai számos olyan pontot mutattak föl, amire egyébként a civil szerveződések folyamatosan rámutattak, aminek a pontosítása, a módosítása indok olt. Ezzel összefüggésben örömmel nyugtázta a bizottság azt is, hogy az ez év október 4ei parlamenti állatvédelmi nyílt napon elhangzottak közül nagyon sok szerepel a törvényjavaslatban. Az elmondás alapján is érzékelhető és látszik, hogy a bizottságban - bár mindkét módosításra kerülő törvény fontosságát hangoztatták az érintettek - elsősorban az állatvédelmi törvény rendelkezései körül folyt a polémia. Ennek megfelelően talán a parlamenti vitákban is kevésbé lenne a két törvény ilyen furán kezelve - hisz en a géntechnológiáról szóló törvényjavaslathoz például a bizottsági vitában csak egy véletlenszerű megjegyzést fűztek a képviselők, az állatvédelmiről pedig bővebben kívántak volna beszélni. Miközben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága általános vitá ra alkalmasnak ítélte a törvényjavaslatot, és az indoklásában is megjelent eredményeit elismerte - még egyszer mondom tehát: nem vitatván a mostani módosítás fontosságát , szóvá tették a képviselők, hogy az állatvédelmi törvény elfogadása óta mindmáig for rásoldalról hiányos a végrehajtás. (15.40) Ennek az állatvédelmi törvény egyik kötelező előírása is hangot ad, nevezetesen maga a törvény, egy külön törvényre utalva ugyan, de az állatvédelmi hozzájárulás fizetéséről szól. Tudott - hiszen most a költségvet ési törvény vitája is zajlik , hogy az állatvédelmi feladatokra egyikmásik tárcánál egyikmásik jogcímen kifizetések eszközölhetők, ezek azonban az ugyancsak az állatvédelmi törvényben megfogalmazott egyik lábát adják a költségeknek, a másik láb, a másik forrás, ez a bizonyos állatvédelmi hozzájárulás hiányzik. Éppen ezért a bizottsági véleményben is szeretnénk hangot adni azon véleményünknek, hogy a bizottság fontosnak tartja ennek a mindmáig elmaradt törvénynek a mielőbbi meghozatalát, hiszen ez lehet g aranciája annak, hogy nemcsak a források fölötti évenkénti osztozkodás határozza meg az e célra fordítható összegeket, hanem, ha úgy tetszik, a dolog menetébe be van építve a szükséges forrás.
