Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. JUHOS KATALIN (Fidesz):
3198 kérdése. Azonban hadd emlékeztessem önöket arra, hogy mindaddig, amíg a kerületeknek egyetértési joguk volt, ez a vita elhúzódó eljárásjogi, napi gondokkal terhelt vita volt, de legalább egyetértési joguk volt a kerületi önkormányzatoknak. Akkor, amikor ezt a szabályozást a fővárosi főpolgármester kérésére, az akkori - mai - kormánypárti képviselők, polgármesterek kérése ellenére kivették a törvényből, és a továbbiakban nem volt a kerületeknek egyetértési joga, ezt mindenki sérelmezte. Hiszen pártpolitikai hovatartozástól függetlenül pontosan tisztában volt valamennyi kerületi vezető azzal, hogy ennek a passzusnak a megszűnése még nagyobb egyeduralmat tesz lehetővé a források fölö tt a Fővárosi Önkormányzat számára. Nem értek egyet azzal, hogy kisebbség és többség, hiszen azt gondolom, hogy a demokrácia alapja a szavazás, a demokrácia alapja a többségi vélemény elfogadása. Tehát az egyik módosító indítványunk és javaslatunk - és kér em, hogy a kormánypárti polgármesterek és a többség is támogassa , hogy a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat, tehát együtt a 24 önkormányzat többségének javaslatával, egyetértésével lehessen majd a forrásmegosztási szabályokat elfogadni. T ermészetesen vannak tartalmi módosító javaslatok is, ezeket is tulajdonképpen kétfelé bontanám. Nagyon érdekes és meglepő fordulatok, szóhasználatok vannak ebben a törvényjavaslatban akkor, amikor a feladatarányos megosztás alapelveit szabályozó passzusoka t, paragrafusokat olvassuk. Meglepett igazából, hogy egy olyan megfogalmazás, egy olyan alapelvrendszer bontakozott ki, amely ellen oly vehemensen, élethalálharcot folytatva küzdöttek az MSZPs budapesti képviselők akkor, amikor a szabad demokraták főpolgá rmesterhelyettesét próbálták sarokba szorítani, hiszen ezek a megfogalmazások és ezek az úgymond normatív előírások, ha szabad nevén neveznem, Atkári János tollából valónak tűnnek. Meglepett, hogy ilyen, gyakorlatilag átláthatatlan, a költségvetési bizott ság kisebbségi véleményében megfogalmazott "hogy is lesz ez? most jó lesz ez?" kérdésre sem választ adó alapelvek kerültek beépítésre ebbe a törvényjavaslatba. Természetesen arról nem is beszélve, hogy mindannyian tudjuk, nehéz alapelveket, normatív rendsz ereket felépíteni akkor - és itt megint csak vitában vagyok a Belügyminisztérium képviselőjével , amikor nem azonosak a feladatok. Bőhm András is kifejtette, hogy nem azonosak az ellátandó feladatok, sem főváros és a kerületek szintjén, sem kerületek közö tti szinten, tehát valóban nehéz normatív rendszert felépíteni, de nem lehetetlen egy olyan normatív rendszer és alapelvek kimondása, amellyel valamennyi érintett önkormányzat egyetértene. Még egy probléma van, ezt is már többen feszegették itt a tisztelt Házban, ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, ez pedig az, hogy ugyan a magyar nyelvnek vannak ilyen fordulatai és érdekes gondolatai, hogy jaj, hideg van kint, csukjuk be az ablakot - na de kérem, attól még kint hideg marad! Tehát ez a törvényjavaslat tulajdonképpen ennek a szófordulatnak a jegyében született, hiszen azt mondjuk, hogy ez a törvényjavaslat majd egy külön törvényen keresztül 2004től érvényes lesz. Tegnap éjszaka itt együtt ültünk, szavaztunk egy költségvetési törvényről, amely, mindannyi an pontosan tudjuk, éppen azért, mert nem a normatívákra helyezte a hangsúlyt, még súlyosabban fogja érinteni a fővárosi kerületeket, mint bármelyik másik önkormányzatot az országban. (Németh Zsoltot a jegyzői székben dr. Lázár János váltja fel.) Hiszen mi ndazokból az indokokból, amelyek a kormánypárti többségtől elhangzottak - igaz ugyan, hogy az iskolai, kulturális, egyéb normatívák nem nőnek olyan mértékben, mint kellene, ámde a személyi jövedelemadó, ámde az iparűzési adó, ámde a gépjárműadó majd az önk ormányzatoknál lesz . nagyon pontosan látszik, hogy ezek a fővárosnál lesznek, és a kerületek számára megint csak egy nagyon rossz és hátrányos elosztási rendszer lesz 2003ban, akkor, amikor amúgy is súlyos és nehéz pénzügyi gondokkal kell majd az önkorm ányzatoknak szembenézniük. (14.00) Természetesen azért, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, amit az elején mondtam - hogy szeretnénk erre a problémára mi is megoldást találni, szeretnék egy olyan közös nevezőt elérni, hogy - akár 2003. január 1jétől , hiszen nem látom ennek egyébként időbeli akadályát , találjunk egy megoldást, nem külön jogszabályban, hanem akár ebben a törvényben, illetve törvényjavaslatban. A
