Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3156 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Demokráciánkban az alapintézmények szabályozott keretek között működnek, de legalább ennyire fontos, hogy az alapintézményekbe vetett bizalom ne rendülhessen meg. G ondolják el, hogy akár csak az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy például a bíróságok, a rendőrség, a honvédség, a titkosszolgálatok vagy éppen az APEH tevékenységével kapcsolatban felmerül a politikai motiváció lehetősége, ez a jogállamiságba vetett hite t alapjaiban áshatja alá. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. Az új törvény célja tehát az APEH politikától független, szigorú szakmai működését feltétlenül és átlátható módon garantáló törvény megalkotása. A törvényjavaslat ezért nemcsak egységbe foglalja az eddigi szabályozásokat, hanem a fenti cél elérése érdekében néhány új szabályozási elemet is tartalmaz. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az állami adóhatóság szervezetének, irányításának, működésének alapvető szabályait tartalmazza. Megh atározza az APEH feladatait, melyek közül leglényegesebb az államháztartás bevételeit garantáló adóztatási tevékenység. Adóztatási tevékenységével összefüggésben az APEH szükségszerűen rendkívül nagy adatállománnyal rendelkezik, mely az államapparátus egyé b szervei számára is hasznosítható. Ezért külön nevesített feladatként szerepelteti a javaslat az adó- és pénzforgalmi adatok összegzéséből és feldolgozásából származó információk szolgáltatását a gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek é s a törvényhozás részére. Emellett adatszolgáltatást köteles teljesíteni az önkormányzatok részére a költségvetésüket érintő bevételi adatokról, elősegítve ezzel gazdálkodásuk hatékony működtetését. A csődtörvény alapján az APEH a felszámolási vagy végelsz ámolási eljárás alatt álló adózókkal szemben fennálló adó, illetőleg járulékköveteléseit engedményezheti, azaz átadhatja behajtásra. A törvényjavaslat az elmúlt négy év tapasztalatai alapján módosítani kívánja az APEH engedményezési jogkörét. A felszámolá si eljárásokba befagyott adóköveteléseknek az adóbevételek szempontjából minél kedvezőbb engedményezésének biztosítása érdekében a javaslat megszünteti a Magyar Követeléskezelő Rt. kizárólagos engedményesi státusát. Az APEH engedményezési jogát a jövőben k izárólag pályáztatás útján gyakorolhatja. Az APEH szervezeti felépítését a jelenlegi rendnek megfelelően szabályozza a javaslat. Az első fokú adóhatósági feladatokat a megyei igazgatóságok látják el a központi hivatal irányítása és felügyelete mellett. Az adóztatáshoz szükséges adatok összegyűjtését, tárolását, illetőleg egyes adatfeldolgozásokat az APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézete végzi. Külön szervezeti egység, az oktatási igazgatóság feladata lesz a jövőben is a mintegy 13 ezer fős appar átus képzése, továbbképzése. A javaslat rögzíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a területi szervek, azaz a megyei igazgatóságok jogállását is. A jövőben a területi szervek is önálló jogi személyiséggel rendelkeznek majd. A jogi személyisé g elnyerésével az igazgatóságok a polgári jog alanyaivá válnak, a polgári perben félként vehetnek részt, vagyis perelhetnek, illetve az APEHtől függetlenül perelhetők, a képviseletre jogosító meghatalmazás kiadása nélkül is. A megyei igazgatóságok önálló jogi személlyé válása megteremti az adóhatóság költségvetésigazdálkodási rendje átláthatóbbá tételének lehetőségét is. A megyei APEHigazgatóságok részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervvé válnak. Tisztelt Ház! Az elmúlt kormányzati ciklusnak az APEH vezetésével és működésével kapcsolatos történései rávilágítottak az adóhatóság és az adóztatás politikafüggővé tételének veszélyeire, és ezzel az APEHvezetői kinevezések feltételrendszerének egyébként már régóta időszerű törv ényi szabályozása szükségességére. A javaslat szerint ezért az APEH elnökét hat évi időtartamra a pénzügyminiszter nevezi ki. Elnökké kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, ötéves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai
