Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
316 vannak. Az ország több száz településén több ezer embert érintő dolog ról van szó. A tavalyi évben 8 és 15 ezer forint közötti egy főre eső jövedelemről számoltak be, nagyon részletes pályázati adatlapunk volt, az idén pedig 15 és 25 ezer forint közöttiről.” Ez tehát ékes példája annak, hogy az egy főre eső jövedelmek, illet ve a szegénység, az, amit ön mondott, nem egészen áll egymással köszönő viszonyban sem. És még egyszer elmondom, mert még van egy kis időm, hogy nem az iskola szankcionálta az iskoláztatási támogatást, hanem nagyon pontosan felépített módon, az iskola jelz ésére a gyermekjóléti szolgálat és a jegyzői gyámhatóság volt a legutolsó lépcsője ennek a dolognak. Mindenki pontosan tudta, hogy mi a feladata. És elég baj az, hogy ön a felszólalásában azt mondta, hogy azon gondolkozunk, hogyan lehetne beépíteni még egy ellátási formát. (17.10) Amikor pedig mi elmondtuk, hogy milyen támogatási formákat szerettünk volna, abban tételesen benne voltak ezek a lehetőségek. És a tizenharmadik havi kiegészítő családi pótlék nem az idéntől, már a tavalyi évtől járt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Ékes példáról beszélt a képviselő úr, most pedig megadom a szót Ékes József úrnak, a Magyar Demokrata Fórumtól, két percben. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Horváth Képviselőtársam! Amit ön az MDFfel kapcsolatban mondott, valahol talán úgy érzem, az elmúlt vitánál is elmondtam, hogy ’94ben Magyarországon abban a nehéz helyzetben, amikor az ország egy k özel 30 milliárdos államadósságot örökölt, lebomlott az ipar, szétesett az akkori társadalom egész szerkezete, az Antallkormány idején maga a szociális és családtámogatási rendszer olyan volt, hogy még ma sem érte el a támogatási rendszerünk az akkori reá lértéket - ez óriási nagy különbség, képviselőtársam! Amit ön mond, hogy most rettentő erősen szociálisan érzékennyé váltunk, tessék visszaemlékezni, hogy ’94 és ’98 között alanyi jogon járte mindenkinek a családi pótlék. Ezért mondtam én azt a múltkoriba n is, képviselőtársam, és mondom most is, hogy minden apró lépés, amely a családok érdekében vagy a szegénység ellen, ahogy ön kifejezi, valamilyen megoldást keres, talál és jobb létet próbál biztosítani, abban egészen biztos, hogy a Magyar Demokrata Fórum erőteljesen partner. Száz százalék, hogy partner, hiszen a Magyar Demokrata Fórumnak egy alapvető kérdése az, hogy a szociális és családtámogatási rendszerben ez az ország, vagyis az állampolgárai ne szenvedjenek hiányt. Amiért én az előbb szóltam, az kim ondottan az iskolalátogatási vagy támogatási rendszer kérdése volt. Amikor feltettem azt a kérdést, ön is azt mondta, hogy az “éhező szegény gyermekek”. Én is azt a kérdést teszem fel, hogy ha ezt a rendszerből kivesszük, akkor az a gyermek, aki ezáltal l egalább napi egy ebédhez jutott, jute majd ezután napi egy ebédhez. Ez volt az én kérdésem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Szintén két percben megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előző felszólalásaim közül valamelyikben már említettem, hogy a családi adókedvezmény 1999. január 1jétől él, és a gyermeket nevelő szülők terhein kíván s egíteni, és több mint egymillió családnak nyújt segítséget, ami, azt gondolom, figyelemre méltó; pontosan azoknak a családoknak, azon fiatal családoknak, akik nagyon sokat tesznek azért, hogy ez a lendületes gazdasági fejlődés az országban ne álljon meg. A zt hiszem, hogy ezt tovább kellene gondolni. Ezért is ajánlottam az önök figyelmébe a családi adókedvezmény
