Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 3 (39. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3121 Köszönöm. Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 49. ajánlási pontban lévő, Jauernik Istvánnal együtt benyújtott módosító javaslatunkról szeretnék néhány gondolatot szólni. A javaslat azt érinti, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban lévő gyermekek után az eseti, egyszeri támogatást ne júniusban kapják meg az arra rászorulók, ahogy most a kormány tervezi, hanem májusban. Ez a javaslatunk lényege. A kormány a júniusra szóló kifizetéshez az indoklásban nyomós érveket sorol fel. Számomra is szimpatikusak, amik itt le vannak írva, hiszen azt mondja, hogy ezzel az iskolaváltással járó adminisztrációs terhek enyhíthetők, kiterjed a munkában lévő gyermekre is, hogy a tanszerek beszerzésénél a kedvezőbb akciókra is lehetőség is nyílik, esetleg még a gyermek nyári szabadidős programjaihoz is hozzá lehet majd ebből járulni. (23.00) Ez így nyomós érvnek tűnik, de megmondom őszintén, sajnos az én körzetemben az ezen a területen dolgozók nem ilyen jelzéseket adnak, nekik általában nem ez a problémájuk, hanem ők egyszerűen ezt a támogatást a tankönyvek kifizetésére használják fel, és a tankönyveket általában májusban kell kifizetni. Tehát ezek nagyon kellemes és jó érvek, de azt hiszem, akinek olyan problémája van, hogy tan könyvet akar ebből kifizetni, azt nem segíti ez a megoldás különösebben. Én úgy gondolom, a kormány lehetne olyan nagyvonalú, hogy ezeknek az embereknek is lehetővé teszi a kedvező felhasználást, azaz hogy ne kelljen nekik egy hónapig megelőlegezni ezt az összeget. Én úgy gondolom, hogy ez feltétlenül elfogadható, hiszen azt is mondhatjuk, hogy ha májusban megkapják az emberek, és ilyen célra akarják felhasználni, ahogy azt a kormány most javasolja, akkor lehet, hogy ők egy hónapig félre tudják ezt az össze get tenni, és akkor ezek a nagyszerű célok is megvalósulhatnak, amit a kormány most el akart érni. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatunkat. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Bé ki Gabriella képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Nem először halljuk a Ház falai között, hogy a Fidesznek a szociális érzékenysége a legrászorultabb családokat illetően milyen ugrásszerűen megnőtt , amióta ellenzékben vannak. Két különböző dologról van szó ezekben a javaslatokban. Az egyik az, hogy milyen abszolút összeget írunk be most 2003ra, ami egy szofisztikus kérdés, nincs értelme róla vitatkozni, hiszen most döntöttük el a költségvetési szám okat, a költségvetésben erre a célra körülbelül az a nagyságrend áll rendelkezésre, amit itt az előterjesztő meghatározott, ez a 4600 forint. A másik kérdés, hogy mi történjen ezzel az összeggel évről évre, hogy ki tudjunk végre szállni ebből a licitálós v etélkedésből, hogy ki tud nagyobbat mondani, ki akarja jobban segíteni a szegény rászorultakat. Én azért hallgatom ezeket a licitálásokat olyan rossz szívvel, mert együtt ültünk itt a parlamentben, amikor a Fidesz a gyermekek után járó adókedvezményre tett e le a voksát, amikor a Fidesz háromgyerekes családoknál tízezer forintot, havonta gyermekenként tízezer forintot biztosított adókedvezmény formájában. És hiába mondtuk el százszor és ezerszer ezen az oldalon, hogy de kérem szépen, ezt nem tudja mindenki i génybe venni, hogy kérem szépen, éppen a legszegényebb családok nem jutnak ehhez hozzá - ezekkel az érveinkkel süket fülekre találtunk. Most viszont, ellenzéki szerepben, ki tud nagyobbat mondani? Legyen 6500, 8400 (Az elnök jelzi az idő leteltét.) , akárhá ny ezer forint ez az összeg. Még egyszer szeretném, ha arra is reagálnának, hogy mi történjen
