Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 3 (39. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - HORVÁTHNÉ STUKICS ERZSÉBET (Fidesz):
3112 azt, hogy mi történt a szociális bizottság ülésén. Itt csak annyit lehet olvasni, hogy a módosító javaslatot támogatja vagy nem támogatja a szociális bizottság. Azt pedig feltételezem, hogy a kormá nykoalíció biztosítja a bizottsági ülésen a többséget, abból pedig azt feltételezem, hogy ha támogatja, akkor ez egy kormánypárti vélemény. Egyébként köszönöm szépen, hogy el tetszett mondani, mi történt a háttérben, de megvallom őszintén, fideszes képvise lőtársaim megjegyzései után erősen bizonytalan vagyok abban, hogy mi is történt a szociális bizottság ülésén. A tény az tény marad, támogatta a bizottság, és ezt én így értelmeztem. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Most megadom a szót Horváthné Stukics Erzsébet képviselő asszonynak, FideszMagyar Polgári Párt. HORVÁTHNÉ STUKICS ERZSÉBET (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályhalmaz jelentős szigorításokat ta rtalmaz egyes polgárok, a családok, az önkormányzatok és az egyházak számára. A lakásfenntartási támogatás esetében a hatályos jogszabály szerint, ha a lakásrezsi meghaladja a jövedelem 35 százalékát, a fűtésrezsi a 25 százalékát, akkor segélyt lehet kérni . Ezt ezzel a módosító javaslattal 40, illetve 25 százalékra emeli a szociálisliberális érzelmű kormány. Indoklás: az elmúlt öt évben csökkent az igénylők száma, ugyanakkor a szociális rászorultság nőtt. Nem értem, ha megnöveljük az átlagot, akkor mennyiv el többen igényelhetik ezt a segítséget. Ki kell emelni a jövedelemigazolás módjának a megváltoztatását. Eddig az önkormányzat felé segélykérelem esetén jövedelemigazolást kellett bemutatni. Most, ha eldönt ik, hogy ez nem felel meg a valóságnak, akkor kijelölnek egy ügyintézőt, aki vélelmezheti a jövedelmet. Úgy érzem, ez a segélykérő megalázása, ugyanakkor az ügyintéző szubjektív szempontok alapján hozhatja meg a döntését. Fontosnak tartjuk a tizenharmadik havi nyugdíj rendszeres jövedelemkategóriába való beemelését, hiszen így csak átmeneti segélynek lehet nevezni azt a tizenharmadik havi nyugdíjat, amely tulajdonképpen négy év alatt válik teljessé. (22.20) Az utcai szociális munka kötelező bevezetését a tí zezer lakosú városok esetében fölöslegesnek tartjuk, hiszen hajléktalanokat ezekben a kisvárosokban szinte nem is lehet látni. Ezért kérjük, hogy a szociális munka bevezetésének kötelezettségét legalább a 20 ezer lakos feletti városoknál vezessük be. A tel jes szociális szakma szempontjából a legfelháborítóbb változtatás a kötelező szociális szolgáltatások határidejének, 2003. január 1jének kitolása 2008. december 31ig. Ez a kitolt határidő az intézmények személyi, tárgyi feltételét nem fogja biztosítani, hiszen a kormányunk a költségvetésben a normatív támogatás emelését kismértékben biztosította, dologi emelést pedig a költségvetésben egyáltalán nem biztosít. A jelenleg hatályos rendelkezéshez képest az intézményekben élők rovására jelentős módosítást haj t végre az új szabályozás; a bentlakásos intézményekben élők, akik magas szintű ellátást igényeltek, 45 millió forintot is befizetnek, ezeknek a visszaigénylése eddig tíz év volt, ezt most öt évre szűkíti. Ekkora összeg esetén az idős korú vagy fogyatékos személy nem tudja megtenni, hogy intézményváltoztatás esetén újabb összeget előteremtsen. Bár a szociális háló sűrűbbre szövését vártuk, a kevesebb pénz ritkább, szakadozottabb és túlterhelt, igazságtalan rendszer előkészítését teszi lehetővé. Az átkeresz telt kiegészítő családi pótlék, amit most gyermekvédelmi támogatásnak nevezünk, 400 forint havi emelést biztosít. A módosításban javasoljuk ennek az összegnek 6500 forintra, majd a következő lépcsőben 8400 forintra emelését.
