Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
2948 gyermekei vagy csak a 25 évnél fiatalabb tanuló gyermekei számíthatnak családtagnak. Az ennél idősebb korú, tehát például a 21 éves korú, nem tanuló gyermekek már kikerülnek a szociális jogosultságot megalapozó, egy főr e jutó jövedelemszintet meghatározó számítási körből. Hiába eltartottak egy családban, eltartási terhüket a jövőben nem veszi figyelembe a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény. A szigorítás annak tükrében különösen súlyosan érin ti az eddig segélyekért folyamodó, fiatal munkanélkülieket eltartó családokat, hogy a munkanélküliellátásról szóló törvényjavaslatokból változatlanul kimaradnak az első ízben munkát keresők, azaz munkaügyi oldalról megoldatlan az ellátásuk. A jövőben már a szociális ellátások oldaláról is megoldhatatlan lesz a helyzetük. Az előterjesztő indoklása szerint azért kell módosítani a család fogalmának eddig értelmezését, mert "a pénzbeli ellátások esetében az eddigi családfogalom alkalmazása azt eredményezte, ho gy az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál az aktív korú, jövedelemmel nem rendelkező személy jogosultságának megállapításához, amennyiben együtt élt szüleivel, a szülő jövedelmét is figyelembe kellett venni. Ennek következtében számos esetben az ellátás iránti igényt el kellett utasítani, annak ellenére, hogy a szülő a nagykorú, munkaképes gyermek eltartására nem köteles. Ezáltal sérült az érintett állampolgárok szociális biztonsághoz való joga. A család fogalmának a törvényjavaslat szerinti meghatározás a a rászorultak számára a szociális ellátáshoz való hozzájutás biztonságát növeli." Ez a változtatás azért kétélű, mert valóban előfordulhatott olyan helyzet, hogy a szülő nyugdíjának nagysága miatt a vele együtt lakó felnőtt gyermekek elvesztették a segél y iránti jogosultságukat, de valószínűleg ennél gyakoribb helyzet volt az, hogy a jövedelem nélküli vagy a járadékból élő szülők eltartási terhei miatt vált segélyre jogosulttá a család. Ezek a kisjövedelmű családok elesnek a korábbi segélyezési lehetősége ktől, hiszen a család fogalmába a jövőben már nem vehetők be a jövedelem nélküli vagy kisnyugdíjas szülők. Ezek a szülők meg azért nem folyamodhatnak segélyért, mert van eltartásra kötelezett gyermekük, sőt azzal vagy azokkal egy háztartásban élnek. Összeg ezve tehát: a család fogalmának a törvényjavaslatban javasolt változtatása a mellékelt indoklással ellentétben csak egyes esetekben érinti előnyösen a segélyért folyamodókat, mert a munkanélküli fiatalok és a jövedelem nélküli idősek kihagyása az eddigi cs alád fogalmából az alacsony jövedelműek többségét hátrányosan érinti. A törvényjavaslat indoklásában többször előfordul az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek közcélú foglalkoztatásának bővítése mint kívánatos cél. Ezt a célkitűzést üdvözlöm. De azt is tudom a költségvetés irányszámaiból, hogy a kormányzat 2003ban csak feleannyi összeget szánt a közcélú foglalkoztatásra, mint amennyit 2002ben fordított ilyen célokra. Több milliárd forinttal kevesebb jut már a következő évben az önkormányzatok szerve zésében elvégzett közcélú munkákra, mint az idén jutott. Csak idézek néhány helyről ennek a törvényjavaslatnak az indoklásából: "a módosítás az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló intézkedéseket tartalmaz"; "az ö nkormányzat által szervezett foglalkoztatás társulásban történő ellátásának ösztönzését szolgálja az az intézkedés, hogy..."; "a közcélú foglalkoztatás keretében végezhető tevékenységek köre bővül azáltal, hogy...". Teljesen felesleges dolog felsorolni a t örvényjavaslat indoklásában szereplő soksok bővülési, közmunkára ösztönző lehetőséget, ha mi, képviselők legalább egymás között tudjuk, hogy ténylegesen nem bővülnek, hanem felére csökkennek a valóságos lehetőségek. Keményebb megfogalmazásban minősíthetem akár álszentnek, képmutatónak is ezt a törvényjavaslatot, de még a legkeményebb módon kifejezett véleményem szerint is a törvényjavaslatnak a szociális közmunkavégzésre irányuló céljai ellentétben állnak a költségvetési törvény filozófiájával. Azaz nem tu dja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal.
