Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2926 szolgáltatásainak megszervezése a 10 ezer fő feletti lak osságszámú települések esetében egységesen ellátási kötelezettségként kerül megfogalmazásra. A törvényjavaslat, összhangban a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló '98. évi XXVI. törvény módosításával, kibővíti a nappali i ntézmények, illetve lakóotthonok körét az autista személyek részére létrehozható szolgáltatási formával. Ezzel lehetővé válik az ő speciális igényeikhez alkalmazkodó szolgáltatási struktúra létrehozása is, amely figyelemmel van mentális állapotukra, készsé geikre és képességeikre. Tisztelt Országgyűlés! A jóléti fordulat első és határozott lépéseit megtettük, most többek között a pénzbeni szociális ellátások további fejlesztésére teszünk javaslatot ebben a törvénycsomagban. A szociális törvényben szabályozot t önkormányzati pénzbeni ellátások rendszere az elmúlt évek során számos alkalommal változott, minden bizonnyal azzal a szándékkal, hogy az ellátások jobban kövessék a szükségleteket, és a támogatások eljussanak az igazán rászorulókhoz - az eredménnyel saj nos mégsem lehetünk elégedettek. Jó lenne azt mondani, hogy az a lakosság javuló szociális helyzetének köszönhető, hogy kevesebben jutnak bizonyos ellátásokhoz, így a lakásfenntartási támogatáshoz, de nem ez a helyzet: a szociológiai vizsgálatok a szegénys ég szélesedésére és mélyülésére is figyelmeztetnek. Ezért tehát a törvényt olyan irányba szükséges módosítani, hogy a rendelkezések alkalmasak legyenek a folyamatok megfékezésére. A pénzbeni és a természetbeni ellátásokra vonatkozó javaslataink lényege, ho gy a rászorulók számára teremtsük meg a támogatáshoz való hozzájutás garanciáját. Ezt a célkitűzést szolgálja többek között az az intézkedés, amely meghatározza, hogy az önkormányzatok a rendeletalkotásuk során milyen jövedelmi feltételeket írhatnak elő az egyes ellátásokra való jogosultság meghatározásakor. Ezáltal a legnehezebb helyzetben lévők nem szorulhatnak ki az ellátásokból, bárhol lakjanak is az országban. Szintén a rászorultak érdekét szolgáló intézkedésként említhetem a család, a háztartás és a k özeli hozzátartozó fogalmának a pontosítását is. A módosítás eredményeként azok is jogosulttá válhatnak a szociális ellátásra, akik eddig azért nem kaphatták azt meg, mert például együtt élnek az átlagos nyugdíjjal rendelkező szülőjükkel. E méltánytalanság ot orvosolja a tervezett intézkedés. Az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy a közcélú munka gyakorlata messze túlnőtte a bevezetését megalapozó kormányzati szándékot. Ma már nem arról van szó, hogy a közcélú munka felajánlásával a segélykérelmezők munkavállalási hajlandóságát teszteljük, hanem a tartós munkanélküliség kezelésében kapott fontos szerepet ez a foglalkoztatási forma. Ezért fontos a lehetőségeinek bővítése úgy, hogy az önkormányzatok szabadabb és sokszínűbb módon tudják szervezni ezt a foglalkoztatási formát. Az előzőekben érintett fontos módosításokon túl természetesen a szociális törvényt még számos ponton szükséges változtatni. Ezeket a módosításokat a részletes vita keretében módunk lesz alaposan áttekinteni. Összességében annyit sze retnék előre jelezni, hogy ezek az intézkedések az egyértelmű végrehajtás és a jogbiztonság növelését szolgálják. Tudom, hogy az ellátórendszer korszerűsítése mit sem ér, ha nem rendeljük hozzá a megfelelő forrásokat. A szociális törvény, összhangban a ben yújtott költségvetési törvényjavaslattal, az ellátások finanszírozását illetően is komoly előrelépést tartalmaz. Egyfelől bővül azon támogatások köre, amelyekhez a központi költségvetés közvetlen forrásokat biztosít; ilyen például a normatív alapon járó áp olási díj és az adósságcsökkentési támogatás. Másfelől pedig minden, úgynevezett osztott finanszírozással fedezett ellátás esetében emelkedik a központi forrás aránya, 75 százalékról 90 százalékra. Azt várjuk ezektől az intézkedésektől, hogy az alapvető sz ociális ellátásokhoz minden arra jogosult hozzájut majd, függetlenül attól, hogy lakóhelyüknek milyen a költségvetési pozíciója. A kormány második száznapos programjának a vállalása az, hogy 2002. december elejétől a nyugdíjas nagyszülők a gyerekgondozási segélyre nyugdíjuk igénybevétele mellett is jogosultak lesznek. Az Országgyűlés részére a törvényjavaslatban foglalt intézkedés ennek az ígéretnek a valóra
