Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
293 autót, vagy csak ritkán telefonálnak. Ezek a családok bíztak a sorsuk jobbra fordulásában, ha tömegesen vásároltak fenntartási terhekk el együtt járó tartós fogyasztási javakat. Nagyon megdöbbentett Béki Gabriella képviselőtársam többszöri állítása is, miszerint a gyermekes családok adókedvezményei igazságtalanságot, aránytalanságot okoztak a jövedelemelosztás rendszerében. Az adókedvezmé nyek ugyanis számszerűsíthetően is mérsékelték a gyermekes családok jövedelmi hátrányait, és kimutathatóan a kis jövedelmű családok számára kedveznek. A meglévő statisztikákat és csupán három fogalmat kell ismernie minden képviselőtársamnak, ezek pedig a k övetkezők: kereset, egy főre jutó jövedelem és jövedelmi hátrány. A fogalmak helyes használata mellett a tényeket se szabadna letagadni, miszerint az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek több adókedvezményt vesznek igénybe, mint a magasabb keresménnyel rende lkezők, tehát ily módon is mérséklődik a jövedelmi hátrányuk. Sajnos, nagyon gyakori dolog az, hogy a laikusok összekeverik az egy főre jutó jövedelem nagysága és a kereset nagysága szerinti jóléti pozíciókat. A közepes jövedelmű személy is lehet magas jöv edelmű, ha minden keresetét magára költheti, és a magas keresetű személy is lehet alacsony jövedelmű, ha több eltartottja van. Nagyon jellemező az az életút, hogy egy húszéves nőtlen keresőnek nagyon alacsony a keresete, de az átlagosnál magasabb az egy fő re jutó jövedelme, mert teljesen magára költheti az összes keresetét. Harmincévesen, családosan, egykét gyerekkel hiába másfélszer annyi a keresete, már alacsonyabb egy főre jutó jövedelmi szinten él, mint nőtlen, fiatal munkatársai. A háromgyermekesek ál talában már középkorú, jól kereső emberek, de különösen, ha a feleség főállású anya, nagyobb részük a létminimum közeli jövedelmi fejadagból él. Többségében ők alacsony jövedelműek, és az átlagosnál magasabb keresetűek veszik igénybe a családosok adókedvez ményeit, emiatt is csökkenti a kedvezmény a jövedelmi lemaradásokat, és nem növeli. Tehát ha nem lenne adókedvezmény, akkor lényegesen nagyobbak lennének a jövedelmi különbségek, mint amekkorák jelenleg. Számomra az is igazságos, hogy ezeknek a gyermekneve lési költségeknek a jövedelmi fedezetét nem adóztatja meg úgy az állam, mintha ezt a jövedelmet külföldi utakra, élvezeti cikkekre vagy luxusjavakra költenék. A miniszter asszony expozéjában is hallhattuk, hogy a gyermeknevelés közügy. Nos, ha nem magánügy , akkor ne adózzon úgy a gyermeknevelés jövedelmi fedezete, mintha az magánhobbit szolgálna. Szerintem a sorrend is igazságos. Ha már nem tud adni minden gyermekes család számára méltányos családi pótlékot az állam, akkor legalább azoktól ne csikarja el ad ó formájában a gyermeknevelést szolgáló jövedelmi fedezetet, akik ezt megtermelték, hiszen jogtalan ez az elvonás. Akiktől viszont nem vontak el jogtalanul jövedelmeket, ott nincs mit korrigálni a szociálpolitikának. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a F idesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Mátrai Márta asszony, a Fidesz képviselője. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kökény képviselő úr felszólalására szeretnék r eagálni, aki a családi pótlékkal kapcsolatban tett észrevételt. Én arra szeretném felhívni az ön figyelmét, hogy a jelenlegi családtámogatási rendszer a következőket tudja. Egyrészt fel kell sorolnunk a biztosított szülőknek járó családtámogatási rendszert , aztán vannak a nem biztosított szülők és a jövedelemtől függő önkormányzati ellátás. Nézzük meg, hogy mit is kapott a polgári kormány ideje alatt, és napjainkban is, hacsak önök nem helyezik hatályon kívül, mit kapnak a magyar családok! A biztosított szü lők kapják a családi adókedvezményt, kapják a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénzt. A nem biztosított szülők kapják az anyasági támogatást, a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot, a jövedelemtől fü ggő önkormányzati ellátást, a kiegészítő családi pótlékot és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Képviselő úr, nagyon hamis az az állítás, amit a családi pótlékkal kapcsolatban felvetett itt a tisztelt Házban, ugyanis a családi pótléknak a 20 százaléko s emelése, amit most önök
