Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2904 Elnök ú r, köszönöm... Keresem, ugyanis a különböző változatok során új számozások vannak, de megtalálom... ELNÖK (dr. Szájer József) : A 15. ponthoz jelentkezett, képviselő úr... DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, igen. Köszönöm, elnök úr. Itt van a kezemben... ELNÖK (dr. Szájer József) : ...ami az ön módosító indítványának... DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : ...amelynek nyomán, tisztelt Ház, a tekintetben szólok, hogy módosítást javasolok a következő szöveggel: "A Magyar Köztársaságban a termőföld művelésé ben előnyben részesül az a kis- és középméretű családi gazdaság, amelyben a hektáronkénti termelési hozam optimális, amely előmozdítja a földnek népességeltartó képességét, amely ökogazdálkodás alkalmazásával védi a tájat." Legyen szabad hozzátennem ehhez a szöveghez egy közgazdasági és egy szimbolikus érvelést. A föld az alkotmányokban a világtörténelem során ismét és ismét megjelenik, és a magyar alkotmányban Szent Istvántól, az Aranybullától, 1848tól is ismételten. A föld itt nem csupán a közgazdasági é rtelemben vett termelőeszköz, ahogy azt az elmúlt kétszáz évben tanulták és tanítottuk, a termelés tényezői a föld, munka, tőke és a vállalkozókészség, a föld az a - mondhatjuk - termelőeszköz, az az alap, amin a társadalom, a nemzet létezik. Ez a föld tes zi lehetővé a termelést és a fogyasztást, tehát az a jelenleg, korunkban gyakran emlegetett megközelítés, hogy a föld maga az egyik termelőeszköz, e tekintetben az Európai Unió maga is egyfajta, mondhatnám, lelkiismeretvizsgálattal foglalkozik, jelenleg o tt tart, hogy a földet tőkének tekinti, mintha egy gép lenne vagy pedig pénzbetét lenne. Meggyőződésem szerint - körülbelül harminc éve veszek részt az Európai Unió formálásában - ez egy átmeneti állapot, tehát mi, magyarok, amikor a magyar alkotmányt módo sítjuk az Európai Unióhoz való igazodás tekintetében, akkor szilárd alapon állunk, ha a földet kiemeljük éppúgy, mint valami más szimbólumot. Tehát most a termelőeszközgondolattól mint a föld, megyek a szimbólumhoz. Szimbólumok a magyar alkotmányban és sz erte a világon a világtörténelem során újból és újból megjelentek, a mi társadalmunkban, a nyugati társadalmakban a legismertebbek a zsidókeresztény Bibliáknak, az Ószövetségnek, az Újszövetségnek a szimbólumai, ahol a föld mindig vagy igen gyakran intézm ényesen is, mint intézmény is rendező erő volt. Ilyen gondolatok vezéreltek engem, amikor ezzel a javaslattal a tisztelt Országgyűléshez fordulok. Egyetlenegy gondolat még ebben a témában, tisztelt Ház, nevezetesen, az én meghatározásom, definícióm a csalá di gazdaságról, engedtessék meg, így hangzik: "Családi gazdaság az a mezőgazdasági termelő üzem, amely túlnyomórészt saját tulajdonú földön, túlnyomórészt saját háztartáshoz tartozó egyének munkájából és túlnyomórészt saját döntéshozatalából termel, haszná l fel, dolgoz fel és értékesít." A legutolsó gondolat itt, amit legyen szabad elmondanom, tisztelt Ház, az, hogy ez a hozzáállás, ez az intézményes javaslat, intézményre vonatkozó javaslat, amit én a tisztelt Házhoz hozok, megfelel annak, amilyen irányba a z Európai Unió halad. Ezelőtt négyöt évvel még olyan európai uniós gazdaságpolitika létezett, különösen a földgazdálkodást illetőleg, amely úgy volt profitorientált, hogy az egyes földegységet, tehát hektáranként azt támogatta; ma már mindinkább a táj, a népesség, a társadalom és a földnek mint tájéknak a társadalmat alkotó szövete is egyben. Ilyen gondolatokkal jövök a tisztelt Ház elé, és javasolom ennek a módosító indítványnak ilyen formában vagy más formában való kontemplálását és beleépítését a most s zülető alkotmányunkba. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
