Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31-e között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2830 Ezt mint települési vezető, nem igazán gondolom, hogy komolyan lehetett volna értelmezni és gondolni, hiszen lehet, hogy a döntésekre rálátásuk lett volna a településeknek, lehet, hogy belekerülhettek volna a felügyelőbizottságokba és igazgatótanácsokba, de ennek az egész nagy szolgáltató rendszernek az üzemeltetési kérdései nem önkormányzati típusú feladatokat foglalnak magu kba. Amikor egy többségi tulajdonos van - és a másik vitatott pontja véleményem szerint ennek a dolognak , aki minden tekintetben diktál, akkor egy kisebbségi tulajdonos csak tudomásul veheti a többségi tulajdonos döntéseit; akár azt is, hogy hosszú éveke n keresztül nem fizet osztalékot, akár azt is, hogy adott esetben más kötelezettségeket vállal fel mint többségi tulajdonos. Ez egy nagyon komoly szemléletbeli megközelítési kérdés, egyrészt azért, mert az önkormányzatok maguk nem feltétlenül ezzel a felad attal vannak ellátva, hogy ezen a területen szakmailag jól tudjanak önkormányzati érdeket képviselni, másrészt pedig nyilván a többségi tulajdonosnak alá vannak rendelve. A nagy hibás döntés, meggyőződésem, a '95ös privatizációnak az a része volt, hogy 50 plusz 1 százalékban értékesítette a magyar állam az egész gázszolgáltató szférát. Ez volt a hibás döntés, és akkor a Magyar Demokrata Fórum ezt nem is tudta támogatni. Hölgyeim és Uraim! Az előzmények után, engedjék meg, hogy néhány konkrét észrevételt te gyek a törvényjavaslattal kapcsolatosan, általános észrevételeket és a járandóság meghatározásával kapcsolatos észrevételeket. Az előterjesztők egyetlen szempontot követnek javaslataikban, hogy a kormányzat számára a lehető legkisebb kötelezettségvállaláss al letudják a gázvagyonátadással kapcsolatos, még rendezetlen önkormányzati igényeket. Logikus megoldás lett volna, ha a járandóságok megállapításánál a törvényben már a gyakorlatilag korábban törvénybe iktatott számítási metódus kerül alkalmazásra. Ezt mi nden indoklás nélkül alkalmazhatatlannak minősítik, és csak azon elemeit kívánja átvenni, amelyek a járandóságot csökkentik, például a vagyoni érték 0,56 szorzóval való figyelembevétele, de nem részvényhozammal, hanem a Ptk. szerinti lehető legkisebb kamat tal kombinálva. Ez teljesen logikátlan, közgazdaságilag indokolatlan, az elemi igazságérzetet sértő megoldás. Hiszen eszerint amely település 1993. augusztus 3án adta át a gázvagyonát, az 22,5szer nagyobb kártalanításban részesült, mint amelyik ezt 1993 . augusztus 4én tette. Téves az az indoklás, amely szerint ez azért van így, mert a gázvagyon kötelező átadási ideje '93. augusztus 3ával, az új gáztörvény életbe lépésével szűnt meg; hiszen már '92. november 17től nem volt kötelező átadni a gázvagyont. A Magyar Demokrata Fórum megállapítása szerint az Igazságügyi Minisztériumnak illene tudni, hogy '92. november 17én az előző, a régi gáztörvényből a gázvagyon kötelező átadására vonatkozó paragrafus törölve lett, így a vagyonátadási kényszer szempontjábó l az 1993. augusztus 3a teljesen közömbös időpont. Újra meg kell állapítanunk, hogy az új számítási módszer kreálásánál csak a minél kevesebb járandóság megállapítása volt az egyetlen cél. Ez egyértelműen az önkormányzatok megrövidítését jelenti. Amennyib en a törvény szerinti, önkormányzatok számára legkedvezőbb számítási módszert nem kívánják alkalmazni, akkor ennek egyes, önkormányzati járandóságot csökkentő elemeit se alkalmazzák, hanem konzekvens logika szerinti számítást alkalmazzanak. A járandóság fe leljen meg a gázszolgáltatóknak átadott, majd az állam által 250280 százalékos árfolyamon értékesített gázvagyon jelenlegi értékének. Ennek megfelelően a törvény szerint a törvénybe iktatott számítási módszer, vagy az átadottként elismert vagyoni érték 10 0 százaléka és a KSHárindex szorzata adja az önkormányzatok számára elfogadható és közgazdaságilag is értelmezhető megoldást. Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszú hozzászólásra most nincs idő. Nyilván majd a részletes vita során fogunk még erről vitatkozni, hogyan legyen jobb és megfelelőbb akár a számítási módszer,
