Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31-e között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2823 vonatkozóan ennek a tulajdonnak a szentsége nem került respektálásra a mindenkori állam részéről, hiszen egymást követő kormányok közel hasonló hibákat is elkövettek ebben a tárgykörben. Azt a kisebbségi véleményben megfogalmaztuk, hogy a vagyon fölötti rendelkezés jogát, az ezért kapott összeg úgymond "szabad felhasználását" nem mint különös kegyet és privilégiumot kell tekinteni, hanem mint nyilvánvalóságo t; amikor annak a szabad felhasználásáról beszélünk, a gond az, hogy nem tíz évvel korábban adatott meg ennek a szabad felhasználásnak a lehetősége. A nagyságrendet illetően a beterjesztett közel 10,1 milliárdos nagyságrendű összeg számításaink szerint nag yságrenddel különbözik attól a fizikai valóságtól, amely valójában nem a gázszolgáltatók beruházása, hanem az érintett önkormányzatok és a lakosság társadalmi munkája mentén jött, jöhetett létre. Fel kellett tennünk a kérdést önmagunknak a kisebbségi vélem ény megformálásakor, hogy vajon az önkormányzatok most, manapság nem tudják, hogy mi a nyilvánvaló érdekük. Nem akarják egész egyszerűen a jogos tulajdonukat, vagy annak az ellenértékét visszakapni? Minek az okán állhat elő ez a helyzet, hogy a jogos igény üket nem tudják realizálni? Nem tudtunk más válaszokat adni, mint ami a valóság, hogy a társadalmi munkában végzett kivitelezés természetében rejlik az egyik probléma, hiszen annak jó részét nem dokumentálták le, különben az bérmunka lett volna, megfelelő dokumentumháttérrel. A másik, hogy a bizonylatok bizonyos mennyiségének az adminisztrációja adott esetben nem az önkormányzatoknál lelhető fel, hanem, mondjuk, éppen a gázszolgáltatóknál, akik viszont többszöri önkormányzati megkeresés ellenére sem adták k i ezeket az adatokat, máig várakoztatják az ezeket kérő önkormányzatokat, méltatlanul, miközben az előző jogszabály, nagyon helyesen, megjegyezte és megjelölte azt, hogy kötelesek bizonyos információkat kiadni, amennyiben úgy gondoljuk, hogy az igazságos é s végleges lerendezésben a gázszolgáltatók is érintettek. A kisebbségi véleményben megfogalmazódott, hogy úgy tűnik, a gázszolgáltatók változatlanul nem érdekeltek a valóság feltárásában, vélhetően az esetleges anyagi sérelmeik kapcsán. A jogorvoslat kérdé sében helytelen az előterjesztők részéről az, és ez a kisebbségi véleménynek fontos sarokköve, hogy nem adja meg a jogorvoslat lehetőségét azon települési önkormányzatoknak, amelyek az 1. számú melléklet taxatív felsorolásából kimaradtak. Ez nem helyes, hi szen már nyilvánvalóan bizonyítható hibák sora került elkövetésre az érintett önkormányzatok feltérképezésénél, lassan a felmérő cég is szembesül ezzel; mégis, ha nincs az 1. számú mellékletben, akkor a jogorvoslati lehetőség 90 napon belül nem adatik meg az érintett önkormányzatoknak, amelyek persze rendelkeznek ezzel a vagyoni tulajdonnal. (11.30) Egyetértettünk viszont abban, hogy fontos ez a törvényi előterjesztés. A készpénz és a száz százalék dolgában több kisebbségi vélemény is megfogalmazta, hogy s zükséges a száz százalék, alapvetően és meghatározó mértékben indokolt lenne - főleg az önkormányzatok jelenlegi kondíciójára tekintettel - a minél nagyobb vagy kizárólag készpénzben való kiegyenlítés. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harra ch Péter) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Göndör Istvánnak, az MSZPképviselőcsoport nevéb en felszólaló képviselőnek. GÖNDÖR ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslatról való tájékoztatóm vagy értékelésem előtt a bizottsági vélemények megerősí tettek abban, hogy van értelme néhány mondat erejéig visszatérni az előzményekre. Azt hiszem, vagy legalább is magam is reménykedem abban, ahogyan az államtitkár úr elmondta, talán most végleges nyugvópontra helyezhető a