Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31-e között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2817 DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságü gyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Expozémat azzal szeretném kezdeni, hogy a kívülállóktól és a közvetlenül nem érintettektől elnézést szeretnék kérni, mert ez egy meglehetős en száraz, azonban az önkormányzatokat erőteljesen érintő témakör. Úgy gondolom, elsősorban az önkormányzatok képviselői azok, akik talán szívesen meghallgatják, hogy miről is szól ez a törvényjavaslat. A gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló 2001. évi LVI. törvény 1. §a a kormány feladatává tette, hogy az 1993. augusztus 4. és 1995. december 31. közötti időszakban önkormányzati és lakossági forrásból létesített, de a gázszolgáltató társaság tulajdonába került és az állam á ltal privatizált gázközművekkel összefüggésben keletkezett önkormányzati igények rendezése érdekében 2002. október 30áig külön törvényjavaslatot terjesszen be. A törvényjavaslat benyújtásával a kormány e kötelezettségének tesz eleget. A 2001. évi LVI. tör vény és az előttünk lévő törvényjavaslat ugyanakkor célját tekintve eltér egymástól. A 2001. évi LVI. törvény, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésére is tekintettel, a korábbi jogszabályokban, nevezetesen az önkormányzati törvény 107. § (1) bekezdésének c ) pontjában, valamint az 1993. évi LXXXIII. törvény 4. §ában meghatározott állami kötelezettségek teljesítése volt, amely időközben az úgynevezett áthúzódó beruházások utáni járandóságok megállapításával egészült ki. A törvényjavaslattal érintett időszakr a ilyen, jogszabályban előírt állami kötelezettség nem áll fenn. A mostani járandóság jogcímét - a szabályozást előíró rendelkezés alapján - a törvényjavaslat teremti meg. E körülménytől függetlenül abban a körben, ahol ez lehetséges és indokolt, a törvény javaslat a korábbi törvény szabályozási elveit felhasználja. Így például a korábbi törvénnyel rendezett időszak vonatkozásában az önkormányzatok hozzájárulásán alapuló állami kötelezettséget az 1993. évi LXXXII. törvény állapította meg. Az 1993. évi LXXXII . törvény szerinti részvényjuttatásra a korábban hatályos azon jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel került sor, amelyek szerint a helyi erőből kiépített gázelosztó- és csatlakozóvezetékeket kötelezően az állam tulajdonába és a gázszolgáltató kezelésébe kell átadni. E kötelezettség 1993. augusztus 3a előtt valamennyi vezeték vonatkozásában megszűnt. Az 1993. évi LXXXII. törvény szerinti részvényjuttatás e korábban kötelezően állami tulajdonba vett közművekhez nyújtott önkormányzati lakossági hozzájárulás kompenzációját jelentette. A törvény a juttatás alapját a hozzájárulás meghatározott százalékában rögzítette. A vonatkozó konkrét rendelkezés szerint az önkormányzatokat az önkormányzati vagy lakossági forrásból megépített elosztóvezetékek után a hozzájár ulás meghatározott százalékának az 1980. december 31éig üzembe helyezett elosztóvezetékek és más létesítmények esetén a hozzájárulás 30 százalékának, az 1981. január 1je és e törvény hatálybalépése között teljesített hozzájárulás után évente 2 százalékka l növekvő mértékű, azaz 1992ben a hozzájárulás 54 százalékának megfelelő részvénytulajdon illeti meg. Az úgynevezett áthúzódó beruházások esetén a 2001. évi LVI. törvény, ugyanezen logikát követve, 1993. augusztus 3áig teljesített hozzájárulás után is an nak 56 százalékát vette figyelembe. (11.00) Tekintettel arra, hogy egyrészt a törvényjavaslat is önkormányzati, valamint lakossági hozzájárulást ismer el, másrészt az önkormányzatok meghatározott része a beruházások időtartamára tekintettel mindkét szabály ozással érintett, harmadrészt a korábbi törvény az áthúzódó beruházások 1993. augusztus 3áig terjedő időszaka után a járandóság alapját a már említettek szerint a hozzájárulás 56 százalékában határozta meg, továbbá a jelen időszakban a gázközművek kötelez ő állami tulajdonba és a gázszolgáltató üzemeltetésébe adására vonatkozó jogszabályi előírás már nem élt, a törvényjavaslat is a járandóság alapjaként a hozzájárulás meghatározott, évente 2 százalékkal növekvő mértékű százalékát jelöli meg. Ez 1993ban 56, 1994ben 58, 1995ben pedig 60 százalék.
