Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2811 engedélyek visszaadása? Úgy vélem, egyik sem - a magyar takarékszövetkezetek tökéletes csapdahelyzetbe kerültek. A másik nagy horderejű változás az, hogy 2003. január 1jével az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betéti kör az eddigi 1 millió forintos összegről az 1 millió for int feletti rész 10 százalékos önrésze mellett 3 millió forintra növekszik. Ez a módosítás természetesen nem érinti azt, hogy az EUs csatlakozás időpontjában személyenként és pénzintézetenként 6 millió forintra kell hogy emelkedjen, bár itt jegyzem meg, h ogy a 20 ezer eurós norma ma már 5 millió forintot sem jelent. A fenti módosulásnak látszólag örülhetnénk is, hiszen jó dolog az a megtakarító szemszögéből, ha az állam magasabb betétösszegre vállal kifizetési garanciát. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgat ni, hogy ez a módosítás várhatóan nem egész másfél évre jelent többletet, viszont lényegesen több adminisztrációt fog okozni az OBAnál, magasabb banküzemi költségeket a pénzintézeteknél, amelyek meg fogják próbálni áthárítani ezeket a költségeket a betéte sekre a különböző díjakon vagy az alacsonyabb kamatokon keresztül. Ráadásul jelenleg az OBAban nincs annyi pénz, hogy egy magasabb kártalanítási összeget állami segítségnyújtás nélkül kifizessen. A 3 millió forintos biztosítási összeghatár bevezetése ráad ásul azért is kétséges, mert ma Magyarországon az átlagos betétnagyság az 500 ezer forintot sem éri el, ezzel az intézkedéssel felléphet a morálhazárd problémája is, azaz a betéteseket leszoktatjuk arról, hogy érdeklődjenek egy kicsit a választott pénzint ézet működéséről, növelve a veszélyét annak, hogy magas hozamokkal egyesek betéteseket tévesszenek meg. Ismételten felteszem a kérdést, hogy ezek után mi indokolja a betétbiztosítás ilyen rövid távra szóló megváltoztatását. Tisztelt Ház! A tőkepiaci törvén yt 2001ben fogadta el az Országgyűlés. Ez a törvényi szabályozás átfogóan érintette az egész tőkepiac működését, új fogalmakat vezetett be, új intézményi formákat honosított meg. Nyilván, mint minden úttörő jellegű szabályozás, problémákat is rejthet magá ban. (10.30) Ennek kiküszöbölésére célszerűnek látszik az eddigi hiányosságokat orvosolni. Bár joggal vetődik fel a kérdés, hogy ilyen gyorsan hozzá kelle nyúlni a tőkepiacokról szóló törvényhez, hiszen hatásai é ppen a jelenleg nem egyértelmű és hektikus gazdaságpolitika, valamint fiskális politika miatt valódi hatásaiban nem teljesen értékelhetőek. Mindenesetre a kormány beterjesztette elénk módosítási javaslatait. A legfontosabb részei ennek: az ügyfélszámlán lé vő követelések továbbutalására vonatkozó módosítás, az értékpapírok tőzsdei bevezetésére tett könnyítő kitételek, az ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó szabályok módosulása, a felügyeleti díjtételek nagyon jelentős csökkentése, valamint a tőzsdei tulaj donszerzési korlát eltörlése. Lényeges technikai változásnak értékelhetjük azt, hogy az ügyfél szabadon rendelkezhet az ügyfélszámla, befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás vagy értékpapír hozamából, elidegenítéséből származó összeg felhasználás áról. Ez azért fontos, mivel indokolatlan volt a korábbi szabályozásban, hogy az ügyfél az ügyfélszámlán lévő pénzt készpénzben vehette fel vagy saját bankszámlájára utalhatta. A rendelkezés prudenciális szempontból sem volt indokolt, így ezentúl az ügyfél saját pénzét tetszőleges számlára utalhatja. A módosítás beemeli továbbá az adattárolás, az adatkezelés és adatfeldolgozás kiszervezési lehetőségét. Ennek indokoltsága, mint ahogy a többi törvénymódosításban szereplő, hasonló jellegű tevékenység kiszervez ése, ma még nehezen ítélhető meg. Fontos prudenciális változás az, hogy ezentúl - az egyéni vállalkozó kivételével - bármely szervezetnek, amelyik biztosított tevékenységet végez, csatlakoznia kell a befektetővédelmi alaphoz.
