Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2807 Most pedig megadom a szót Szabó Lajosnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. SZABÓ LAJOS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Országgyűlés! A pénz- és tőkepiaci szabályozás törvényi keretei az elmúlt évtizedekben kialakultak, így az alapvető törvények - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény, a biztosítási intézetekről é s a biztosítási tevékenységről szóló törvény, valamint az ezekre épülő, szakosított hitelintézetek egyes fajtáit szabályozó törvények, így a lakástakarékpénztárról, a jelzáloghitelintézetekről, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény is - működnek. El lehet mondani, hogy e területen meg is felelünk az Európai Unióban kidolgozott szabályoknak. Most mégis egy olyan törvénycsomag fekszik előttünk, amely sok részletében ezt a szabályozást módosítja. Az idő kímélése céljából nem kívánom kifejteni azt a rész letes indokolást, amelyet az államtitkár úr szintén elmondott, hiszen ugyanarról a törvényről beszélünk, lényegében ugyanazt tudjuk elmondani. Én inkább hat pontban arra kívánok egy kicsit rámutatni, hogy miért van szükség és miért tartjuk mi is szükségesn ek azt, hogy ezen törvény tárgyalása kapcsán több törvény is megnyitásra kerüljön, és több törvény is módosításra kerüljön. Az első ilyen cél, amelyet ez a benyújtott törvénytervezet tartalmaz, a felügyeleti eljárás egységesítése. Erre az eljárásegységesít ésre három dolog miatt van szükség. Az egyik az, hogy egységes legyen a felügyeleti ellenőrzés rendje, amely nagyban megkönnyíti a felügyelet munkáját, egységes legyen az az adatszolgáltatás, amelyet nyújtani kell, és egységesek legyenek az eljárási határi dők is. Ezért van szükség arra, hogy mind a hitel- és pénzintézeti törvényben, mind a tőkepiaci törvényben, mind a biztosítási törvényben ezek a szabályok egységes módon jelenjenek meg. A másik pont, amely több törvény együttes tárgyalását indokolja, a fel adatok kiszervezésének az egységesítése. Itt kerül meghatározásra, hogy mely feladatok azok, amelyeket ki lehet szervezni az intézetekből, milyen módon lehet kiszervezni, és ha kiszervezésre kerültek, akkor hogyan lesz a továbbiakban ez a tevékenység ellen őrizve. A pénzintézeti törvény egy körét alkotmánybírósági határozat is érinti, amely a titokvédelemre vonatkozik. Az ott felmerült határozat beépítése a törvényekbe szükségessé teszi, hogy a hitel- és pénzintézeti törvény és a polgári perrendtartásról szó ló törvény összhangba kerüljön, és megoldódjon az a dilemma, amelyet az Alkotmánybíróság határozata felvetett a titokvédelemről. Nagyon fontos és nagyon sokakat érintő a negyedik terület, amelyről beszélni kívánok, ez a fogyasztóvédelem területe. Itt a leg fontosabb, ami az emberek nagy részét érinti, hogy a felügyelet keresetindítási jogot kap a fogyasztók nagy tömegeinek védelme érdekében az ügyfél ismerete nélkül is. Ez egy olyan szabályozási elem, amelynek beemelése az e területen fogyasztóként megjelenő állampolgárok védelmét szolgálja. Ez a szabályozás érinti a hitel- és pénzintézeti törvényt, a tőkepiaci törvényt és a biztosítási törvényt. Az ötödik elem, amelyről Burány államtitkár úr is szólt, a különféle hivatkozások, szabályok változása miatt szüks éges, és ezeknek kell az átvezetése, így például a tőkemegfelelési mutatónak fizetőképességi mutatóra való változása miatti megfeleltetés. Ez az Eximbankra és a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó törvények módosítását vonja maga után. (10.10) Van még egy kisebb része a szabályozásnak, és ez a 6. pont; a hitel- és pénzintézeti törvénynek a szövetkezeteket érintő változása miatt kell a szövetkezeti törvényt megnyitni. Ennek egyik lényeges eleme a hitelszövetkezetekre és a takarékszövetkezetekre vonatkozó sza bályok egységesítése. Az elkövetkezendőkben három törvényből emelnék ki bizonyos részeket, ami véleményünk szerint a társadalom nagy részét érinti, és a társadalom nagy részére előnyös szabályozást irányoz elő. Az egyik ilyen a hitelintézetekről és pénzügy i vállalkozásokról szóló törvénynek azon
