Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 26 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2768 Az egyik a T/1220/389es, és a privatizációval foglalkozik. Ez a módosító javaslat, illetve ez a törvényjavaslat több mint harminc nagy értékű ál lami céget sorol a privatizálandó vállalkozások, illetve állami vállalatok közé. Képviselőtársam, Font Sándor beadott egy módosító javaslatot, aminek alapján ezeket a cégeket kivonná a privatizációból. Az indoklás egyszerű és egymondatos: azért, mert az ál lami vagyon ilyetén elherdálása számunkra elfogadhatatlan. Én a felsorolt harminc cég közül egyet szeretnék kiemelni, ez a Balatoni Halászati Rt. De kicsit zavarban vagyok, mert a mai Magyar Nemzetet lapozgatva a privatizációs szándékkal teljesen ellentéte s hírek érkeznek Siófokról, a részvénytársaság központjából, amelyek sokkal kedvezőbbek, és sokkal jobb jövőt mutatnak e cégnek, mint ami a költségvetési törvény tervezetében szerepel. Én szeretném megkérdezni majd az államtitkár urakat, hogy tulajdonképpe n melyik szándék a valódi, és melyik az igaz. A Balatoni Halászati Részvénytársaságról annyit kell tudni, hogy nemcsak gazdasági tevékenység a feladata, halkitermelés és halgazdálkodás, hanem a Balaton ökológiai egyensúlyának a fenntartása. Ez a cél mint o lyan, állami feladatnak tekinthető, és mindenképpen megelőzi a gazdasági célkitűzéseket, az eredményességet, ezért az előző esztendőkben sokat tettünk annak érdekében, hogy a részvénytársasági formát, amely évente mintegy 300 millió forint veszteséget term el - hiszen ezt a tevékenységet, halászati tevékenységet nehéz gazdaságosan és eredményesen működtetni úgy, hogy negatív ökológiai következményei ne legyenek , kht.vá alakítsuk, és kht.vá alakítva a cél, az ökológiai cél preferálása mellett olyan állapo tba tudnánk hozni, hogy valóban a tó ökológiai egyensúlyának a fenntartása legyen az elsődleges. Amennyiben az állam úgy gondolja, hogy egyszeri bevétel okán ezt a részvénytársaságot privatizálni akarja, akkor nemcsak egy veszteséges vállalattól szabadul m eg - ami némiképp érthető , hanem annak a lehetőségét veszíti el, hogy Középeurópa vagy Európa egyik kincsét, hazánk egyik legféltettebb kincsét, a Balatont óvja, hiszen nagyon kicsiny lesz a beleszólási, beavatkozási lehetősége a tó ökológiai egyensúlya szempontjából. Ezért én feltétlenül kérem képviselőtársaimat és kormánypárti képviselőtársaimat - hiszen az előző esztendőkben ebben a kérdésben nem volt politikai színezetű nézetkülönbség a Balatonparti képviselők és a környéken élő képviselők között, e gyetértettünk abban, hogy az ökológiai szempontok az elsődlegesek , hogy ne szavazzák meg azt a javaslatot, ami a privatizációt irányozza elő, illetve szavazzák meg Font Sándor képviselőtársam azon indítványát, ami a privatizációból kivonná ezeket az elem eket, ezeket a nemzeti vagyontárgyakat. (21.40) A másik fontos dolog, amiről szót szeretnék ejteni, az egy második nekifutása a Magyar Demokrata Fórum frakciójának, ez pedig a 1220/384. számot viselő, a minimálnyugdíj fogalmát bevezető és erről rendelkező módosító javaslat. Sok vitát váltott ki még napjainkban is, a költségvetési vita során jelenlegi kormánypárti képviselők részéről a szerintem legsikeresebb polgári kormányi intézkedések egyike, a minimálbér ügye. A minimálbért, mint tudják, négy esztendő a latt 19 500 forintról 50 ezer forintra sikerült feltornászni, ami, lássuk be, azért egy tipikus baloldali programelem, és egy jobboldali kormány valósította meg az akkori baloldali ellenzék és a szakszervezetek kemény ellenállásával szemben. A Magyar Demok rata Fórum frakciója úgy gondolta, hogy terjesszük ki a minimálbér kedvező hatását a nyugdíjasokra is, hiszen a minimálnyugdíj ma Magyarországon 20 ezer forint tájékán jár, és ebből a 20 ezer forintból élnek, nem túl nagy része a nyugdíjasoknak, de több mi nt 20 ezren, tehát meglehetősen nagy lélekszámú népcsoport. Az ő nyugdíjuk nem azért ilyen alacsony, mert nem dolgoztak volna egész életükben, lopták volna a napot, hanem vagy azért, mert ahogy a Balatonparton ez általános, a szezon rövidsége miatt nagyon nehéz volt a szükséges szolgálati időt összegyűjteni, hiszen mindenki csak háromnégy hónapot tudott igazoltan munkában lenni, munkaszerződést kötni, vagy pedig, ha mezőgazdasági dolgozókról volt szó, akkor olyan alacsony
