Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP):
2557 feladatokat is ellát, ott teljesen mások a kiadási jellegek . Ezt így a parlamentből rettentő nehéz megítélni. Azért lenne célszerűbb és helyesebb azt elfogadni, amit Gémesi György az előbb megfogalmazott, hogy próbáljuk meg azt a 120 milliárdot, ami hiányzik az önkormányzatoknak, odarakni, mert akkor a továbbélési lehetőségüket ezzel tulajdonképpen tudjuk biztosítani, és nem állnak meg a fejlesztések. Mert tisztelt képviselőtársaim, nemcsak a gazdasági társaságok tartanak az Európai Unióba, hanem az önkormányzatok és rajta keresztül a lakosság is. Ha egy óriási sér ülés történik az önkormányzatok esetében, mögötte ott állnak az állampolgárok. Tessék belegondolni esetleg abba a szituációba és helyzetbe: ha az önkormányzatok nem tudnak ebből kijönni, intézményeket csökkentenek, önként vállalt feladatokat szüntetnek meg , vele párhuzamosan pedig elgondolkodnak azon, hogy újabb adóval terhelik meg az állampolgárokat vagy adott esetben a vállalkozásokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Csöbörből vödörbe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF sora iban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Lezsák Sándor úrnak, az MDF képviselőjének. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A tömegközlekedéssel kapcsolatban csak felhívom államtitká r asszony és államtitkár úr figyelmét és lelkiismeretét is a következőkre. A központi beruházások részletezésében olvastam, akadálymentesítéssel kapcsolatos az ügy, hogy a beruházás megnevezése: MÁVvasútállomások vécéakadálymentesítése. Azt hiszem, nem k ell részleteznem, hogy kikről van szó és milyen körülmények között élő emberekről. A központi költségvetési keretből a támogatás, az összköltség 288 millió forint lesz. Eddig 2001ben erre fordítottak 31 milliót, illetve összesen a kapcsolódó európai uniós finanszírozással együtt 38,7 milliót, 2002. évi módosított előirányzat volt 8,7 millió, 2003ra egyetlen fillér sincsen. Egyetlen fillér sincsen. Majd 2004ben lesz 187,5 millió, aztán 62,5, aztán 62,5 millióval zárul 2006ban. Egyszerűen nem értem, hogy miért marad el a következő esztendőben ennek a beruházásnak a megvalósítása. Nagyon nagy tisztelettel kérem államtitkár asszonyt és államtitkár urat, hogy vizsgálják felül ezt a döntést. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : H ozzászólásra következik Boldvai László úr, az MSZP képviselője. Képviselő úr, öné a szó. BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan témával szeretnék foglalkozni, amely ma már sajnálatosan az ország hét megyéjét érinti, nevezetesen a területi különbségek csökkentésével és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásával. Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett az Európai Unióhoz történő felzárkózásban. Az egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson 1998ban az E urópai Unió átlagának 48,4, 2000ben már 51,3 százaléka volt. Eközben azonban nem mérséklődtek, hanem éleződtek az országon belüli különbségek. Az ország központi régiója és a NyugatDunántúl látványosan elszakadt az ország keleti felétől és a DélDunántúl tól. Míg 1998ban a középmagyarországi régió egy főre jutó GDPje 2,2szerese volt az északmagyarországinak, addig ez a különbség alig két év alatt, 2000re 2,4szeresre emelkedett. Még nagyobb a különbség növekedése, ha a megyék vagy ezen belül egyegy kistérség fejlettségét nézzük. Budapest egy főre jutó GDPje 1998ban 2,7szerese, 2000ben már háromszorosa volt a Nógrád megyeinek. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az országos átlagnál jóval kisebb ütemben, de a hátrányosabb helyzetű megyékben is megin dult a növekedés. Míg a kilencvenes évek első felében nem csupán relatív, de abszolút helyzetük is romlott, addig a kilencvenes évek második felétől ezekben a
