Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF):
2554 Hölgyeim és Uraim! Nagyon sok mindennel természetesen a Magyar Demokrata Fórum is egyetért, h iszen ha a számokat nézzük, nominálértékben valóban jóval magasabb az önkormányzati szféra állami támogatása. És tudjuk, hogy a számok, ilyen vagy olyan megközelítésből, mindig nagyon szépen magyarázhatóak. Pontosan ezért nem a számokkal kezdeném a gondola taimat, hanem az önkormányzati szövetségek állásfoglalása mellé hadd tegyem oda Puszta Béla salgótarjáni szocialista polgármester önkormányzati bizottsági ülésen elmondott gondolatait: "A működési oldalon egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a tavalyi szin ten az idén, ezzel a támogatottsággal, nem lehet a feladatokat megvalósítani, és ez még diszkrét megfogalmazása annak a helyzetnek, amilyen szituációba az önkormányzatok kerültek." Itt nem a társulásos, nemcsak a pici önkormányzatok, hanem a nagy, intézmén yfenntartó önkormányzatok azok, amelyek a legsúlyosabb problémát regisztrálják a saját részükre. Még egy sort hadd olvassak fel, és azért teszem ezeket egymás mellé, mert így valószínűleg összeáll az a kép, ami a 2003. évi költségvetés mai állapotában az ö nkormányzati szféra tekintetében jelentkezik. Az ÁSZnak pedig azt a sorát olvasnám fel, hogy: "A mutatkozó allokációs feszültségek miatt egyes önkormányzatoknál a működőképességet veszélyeztető forráshiány keletkezett, illetve a forráshiányos önkormányzat ok száma növekedni fog." Nem azt mondja, hogy növekedhet, hanem azt mondja, hogy növekedni fog. Jauernik István képviselőtársam, aki kiváló önkormányzati szakember, vagy Kóródi Mária miniszter asszony, aki az elmúlt négy évben is és az előző esztendőkben i s az önkormányzatokkal foglalkozott, pontosan tudják, miről van szó. És pontosan tudják azt, ha az elmúlt négy esztendőben nem növekedett az önhikis önkormányzatok száma, ebben az esztendőben valóban növekedni fog, nyilván attól függően, hogy a módosító ja vaslatok közül ki és mit fog támogatni, milyen formában fog majd előállni a költségvetés a települési szféra számára. Lehet vitatkozni. Azt gondolom, abban egyetértünk, hogy, első tétel: a normatíva ezt nem fedezi. A második tétel: az 5 százalékos szjanöv ekmény, amit Lamperth Mónika igen büszkén mondott el, semmit nem jelent. Nincs szjanövekmény, ugyanúgy be lehetett volna tenni a normatívába, és akkor gyakorlatilag mondhattuk volna, hogy még magasabb a normatíva, de még mindig nem fedezi a bértöbbletet - igaz? (15.40) Azt mondjuk, hogy otthagytuk a gépjárműadót, ami eddig szintén szabadon felhasználható kerete volt a településeknek. Igen ám, csak ezt a gépjárműadót kötelezően is megemeljük ám 200 forinttal. Tehát a kiadott bértöbbletnövekmé ny, a feladatként áthárított, önkormányzatokra áthárított bértöbbletnövekmény kifizetését, akár azt is mondhatjuk konklúzióként, hogy bizonyos formában adónöveléssel, kötelező adónöveléssel, amit a településeknek kell beszedni, hiszen a 800 forintos szint re meg kell emelni a gépjárműadót, nemcsak hogy részben az önkormányzatokra hárítja, hanem a lakosságra is hárítja, tehát a bér egy részét vissza is szedi. Vagy visszaszedi a normatívában kiadott 50 százalékos növekményt a megfelelő járulékok formájában a központi költségvetés számára. Lehet játszani a számokkal. Azt gondolom, hogy a normatívanövekmény, az szjanövekmény - amire akkor ne legyünk annyira büszkék, mert nem használható föl szabadon - és a gépjárműadónövekmény még mindig nem fedezi ezt az össz eget. Mire apellál a költségvetés? Arra apellál, hogy az eddig szintén szabadon felhasználható iparűzésiadónövekményt beleforgatja ebbe a kötelezvénybe. Miről van szó? Arról van szó, tisztelt Ház, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy valaki ígért valamit. Ez egy politikai döntés volt. Igen, az ellenzék padsoraiból támogatták ezt a politikai döntést, mert ugyan az MDF ennél a szavazásnál tartózkodott, de a bérpolitikai intézkedéseket megszavazta a részszavazásoknál. De ez egy politikai döntés, amely, mondjuk, 3 00 milliárd forint kiáramlását jelentette a költségvetésből, és bizony ennek a politikai döntésnek a politikai következményeit is vállalni kell. Ennek a politikai döntésnek a politikai következményei bizony most át vannak hárítva nagyon nagy mértékben a te lepülésekre, mert ígért a kormány, nem tartotta be azt.