Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2538 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Egy olyan szektorról szeretnék beszélni, ami az államházta rtás egyik fő ágazata, az önkormányzatok és az önkormányzati szektor. Ez a költségvetés egy igazi katasztrófaköltségvetés az önkormányzati szektor számára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy volt alkalma minden kedves képviselőtársunknak megkapni azt a közös állásfoglalást, amit lényegében az összes magyar önkormányzati szövetséget jelentő szervezet aláírt. Ez egy közös állásfoglalás, amelyben napnál világosabban kifejtik a szervezet tagjai - akik egyébként részben fideszes, részben MSZPs, SZDSZes, MDFes, tehát a parlamenti paletta teljes kínálatát felölelő polgármesterek , hogy elfogadhatatlan a költségvetésnek az a tervezete, hogy a 2003ra előirányzott normatív állami hozzájárulás, ha figyelembe vesszük egyébként még a normatív szja 2002höz viszonyított növekményét is, nem nyújt fedezetet a 2002. szeptember 1jei bérfejlesztésre és ennek a 2003as kihatására, ennek az önkormányzati szövetségek szerint pusztán az 50 százalékára nyújt fedezetet. Ezt egyébként alátámasztja Atkári Jánosnak, a fő város pénzügyekért felelős SZDSZes alpolgármesterének a Népszabadságban megjelent interjúja is, amiben kifejti, hogy a főváros számára ez a költségvetés és a normatív támogatások ilyetén alakulása óriási veszteséget okoz. Az ő becslése szerint ez a veszte ség több mint 10 milliárd forint lehet, amit az önkormányzatoknak amiatt kell saját forrásból kifizetniük, mert a kormány, szemben a belügyminiszter és a miniszterelnök ígéretével, nem teljesítette azt, hogy a bérfejlesztés teljes egészében bekerül fedezet i elemként a normatív támogatások közé. Ez, még egyszer hangsúlyozom, 50 százalékban került be. Ez persze iskolánként eltérő, és ha itt a nagy folyamatok mögött megnézzük az egyes típusú önkormányzatokat érintő folyamatokat, még tragikusabb a helyzet. Ugya nis a középfokú intézmények esetén még csak alacsony ez a hiány, ott a normatíva hiánya 1113 ezer forint között van iskolásonként. Az általános iskolákban már 68 ezer forint a hiány iskolásonként, az óvodáknál pedig 73 ezer forint. Ez jól mutatja, hogy mi nél kisebbek a gyerekek, annál kevesebb állami támogatás jut nekik a fejkvóta alapján, és ez nyilvánvalóan elsősorban azokat az önkormányzatokat fogja sújtani, amelyek lényegében csak ilyen kicsi intézményeket tartanak fenn, tehát kis óvodát, kis iskolát, ahol az iskolák 46 osztályosak, és nem tudnak például 8 osztályos iskolát üzemeltetni. Itt válik a költségvetésben világossá az a mondat, amit az MSZP választási programjában olvashattunk, hogy az MSZP úgy gondolja, hogy csak az életképes önkormányzatokat kell támogatni, ugyanis ez a költségvetés azzal fog járni, hogy a kistelepüléseken a települések nem fogják tudni finanszírozni az intézményeiket. Ugyanis minél kisebb egy település, annál kevésbé életszerű, hogy az szjavisszapótlás vagy a gépjárműadónak az önkormányzati átcsoportosítása valódi fedezetet jelent, még abban az esetben is, ha ne adj' isten ezek az átcsoportosítások a tényleges költségeket fedeznék. De nem fedezik. Így aztán valószínűleg az önkormányzati szövetségek állásfoglalása szerint is durván mintegy 700 olyan önkormányzat lesz, amely belép abba az úgynevezett önhibáján kívüli hátrányos települési körbe, amivel az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések, magyarul a forráshiányos települések száma messze meg fogja haladni az össz es önkormányzat 50 százalékát. Ez pedig azt jelenti, kedves képviselőtársaim, amit egyébként az az egyszerű tény jelent, hogy ha az általános iskola első osztályában matematikából megbukik valaki, egy tanuló, az azt jelenti, hogy a tanuló nem teljesített j ól; ha az osztály fele bukik meg, az viszont azt jelenti, hogy a tanárral vagy a tananyaggal van a probléma. Itt az önkormányzati rendszer alapvető válságával találkozunk, hiszen az önkormányzatok több mint 50 százaléka fog belépni az önhikis körbe. Ez oly an tragikus következményekkel járhat, mint az, hogy az önkormányzatok ténylegesen nem fogják tudni vagy a működésüket, vagy pedig az intézményeik működését finanszírozni. Ez beláthatatlan következményekkel jár az oktatási rendszerre nézve, beláthatatlan kö vetkezményekkel jár arra nézve, hogy az önkormányzatok önkormányzatiságának a lényegét, tehát hogy képesek önállóan gazdálkodni, egyáltalán fenn kívánjae az MSZPkormány tartani. Hiszen talán még visszaemlékezhetünk arra, amikor a mai
