Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
2534 megoldására. Ebben az érdekérvényesítő politikai és szakmai küzdelemben elismerésre méltó a régi és az új megyei önkormányzat erőfeszítése is. Két héttel ezelőtt Kerekegyházán tanácskozásra került sor, ahol Nemcsók János, az Alföld felzárkóztatási pogramjáért felelős minisz teri biztos közölte, hogy a következő négyöt esztendő alatt állami támogatásból mintegy 78 milliárd forintos költséggel 51 víztározó megépítésére kerülhet sor. Bár ez a minimumprogramnál is jóval kevesebb, de ennek az időarányos forrását is hiába kereste m a jövő évi költségvetésben. Történik mindez annak ellenére, hogy az MSZPSZDSZkormányprogram vitájában Medgyessy Péter miniszterelnök úr biztató ígérettel tért ki a DunaTisza közi homokhátság vízpótlása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekre. T alán ezért sem reménytelen a sorsa annak a módosító indítványunknak, amely 1,2 milliárdra egészíti ki a jövő évi költségvetési támogatást. Tudom, hogy MSZPs és fideszes képviselőtársaim támogatni fogják ezt a javaslatot, és a módosító indítvány elfogadásá val végre megkezdődhet a DunaTisza közi homokhátságon élő 700 ezer ember aszálykárokkal sújtott életkörülményeinek kedvező változása. Kérem, támogassák ezt a javaslatot, és egyben köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : K öszönöm szépen. Megadom a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak, MSZP. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szocialistaszabad demokrata kormányzatnak egyszerre kell megvalósítania az egészségügyi rendszer konszolid ációját és modernizációját, tehát helyreállítani a működőképességét, és elindítani azt a folyamatot, amiben egy minőségi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét teremtjük meg az állampolgároknak. Mit jelent az egészségügy konszolidációja? A működés pénzü gyi feltételeinek normalizálását, ebben benne van az egészségügyi dolgozók béremelése, a gyógyítómegelőző kiadások reálértékének a növekedése; míg a modernizáció az infrastruktúra, az egészségügyi technika, az intézményi formák és működési mechanizmusok k orszerűbbé tételét jelenti. Miért kell beszélnünk arról, hogy konszolidálni kell az ágazatot? A legfontosabb okai a következők: csökkent az egészségügyi közkiadások, ezen belül különösen a gyógyítómegelőző ellátásokra fordított kiadások reálértéke; az 199 0es évek végén a nemzetgazdaságban jelentős javulás kezdődött, ebből azonban az egészségügy nem részesült, és miközben a nemzetgazdasági átlagnak megfelelően nőttek a bérek, az egészségügyi ágazat bérszínvonalában gyakorlatilag 30 százalékos reálértékcsö kkenés következett be. Mit jelent a mi számunkra az ágazat korszerűsítése, konszolidációja és modernizációja? Azt a célt jelenti, amelynek szellemében a magyar népesség egészségi állapota javul; hozzájárulhatunk az emberek emberi méltóságának megőrzéséhez az egészségügyi ellátások során; az esélyegyenlőség megteremtésén vagy az egyenlőtlenségek mérséklésén fáradozunk az egészséges élethez való feltételekben és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban; és egy olyan rendszert szeretnénk működtetni, amely ben egyre jobban érvényesülnek a hatékonyság, a minőség és az egyének differenciált igényeihez való alkalmazkodás szempontjai. A szocialistaszabad demokrata kormánynak egy olyan válságágazatot kellett átvennie a kormányváltáskor, ahol a válság elhárításán ak az első lépéseit meg kellett kezdeni a kormányra kerülés első pillanatában. Az első és legsürgősebb intézkedések a száz naphoz kötődtek, ebben az egészségügyi dolgozók átlagosan 50 százalékos béremelése volt a legsürgetőbb feladat. Szeretném elmondani, hogy a minimálbéremelések következménye az egészségügyi ágazatban katasztrofális hatású volt: elvesztette a munka, a közalkalmazotti létben töltött hosszú évtizedes
