Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
2515 igyekeznek lefedni a szükséges feladatokat. Itt azonban újabb és újabb kötelezettségek há rulnak ránk, és főleg az idősellátás kapcsán és főleg a kistelepülések vonatkozásában, amelyek megoldhatatlan terheket jelentenek, a jelzőrendszeres idősgondozásnak nincs meg a fedezete, és kötelező feladatként jelentkezik. Ami meg végképp érthetetlen szám unkra, az a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok megkötése, illetve finanszírozásának megnehezítése. Jól emlékszünk rá, 1998ban, a Hornkormány idején vezetődött be az a gyermekvédelmi törvény, amely akkor majdnem csődbe vitte az önkormányzatok egy r észét, de nagy nehezen kinyögtük a gyermekvédelmi támogatások önerejét, nagy nehezen fölállítottuk az intézményeket, a gyermekjóléti és családsegítő intézményeket, most pedig érthetetlen módon egy fél mondattal 6 fő főfoglalkozásúhoz kötve kapnak csak a ki stelepülések finanszírozást ezen intézmények fönntartására, 6 fő, függetlenül attól, hogy mekkora a település, 150 fős vagy 160 ezres. Hatfős intézményt erre a feladatra nem tudnak fönntartani, ezzel elesnek a normatívától, ez egy határozott elvonás, megin t csak a kicsiket sújtja. De a gyermekétkeztetés kapcsán sem lennék annyira biztos, ugyanis nincs meg a háttere, az anyagi háttere a gyermekétkeztetésbe bevont megemelt kör finanszírozásának, hiszen jóval több gyermeket kell most már étkeztetünk 50 százalé kos támogatással, mint a tavalyi évben, és ennek nincs meg a finanszírozása. Az lenne ennek a következménye, hogy bizonyos településeken lesznek ingyenesen étkező gyermekek, ahol nem tudják finanszírozni, ott pedig nem lesznek ingyenesen étkező gyermekek. De nem lennék nyugodt a térség- és területfejlesztésért felelős államtitkárok helyében sem, mert az a 2 milliárd forint, amely 150 kistérség 3200 településére önerő pótlására előírt, az körülbelül 11,5 millió forint normatívát jelent településenként. Ebbő l tervezni nem lehet, ebből önerőt biztosítani nem lehet, ebből fejlesztést meg végképp nem lehet indítani. Nagyon sok kérdést tettem föl annak idején, még a költségvetési vita előtt a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszterhez, illetve a belügyminiszt erhez is. Gyönyörűen fölmondták a kormányprogramot: a kistérségekre szükség van, a társulásokat ösztönözni kell, megerősíteni kell az apparátusukat, fejlesztési forrásokat kell biztosítani. Ez a 2 milliárd forint - ráadásul az ÁSZvélemény szerint teljesen homályos fölhasználási rend szerint - ezt a célt nem szolgálja. Lamperth Mónika azt mondta egykoron: a normatíváknak kell vinni pénzt oda, ahol ellátandó feladat van. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés a normatívái szerint nem pénzt hoz a telepü lésekre, hanem a kormány elviszi a települések pénzeit. Elviszi azokat a féltve őrzött és nagyon keservesen beszedett saját bevételeinket, amelyeket eddig még tudtunk a saját speciális feladatainkra használni. Egy uniós csatlakozás közeledtével ilyen insta bil rendszerrel bizonytalanságot okozni egy önkormányzati rendszerben nem szabad. Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül kérem, fogadják azt el nekem, nem én vagyok az egyedüli olyan polgármester ezen padsorokban, aki a harmadik ciklusát kezdi meg. Egy har madik ciklusos polgármester már régen túl van a pártpolitikai vitákon és az ideológiai kérdéseken. Harmadik ciklusban az ember már igyekszik elkötelezetten és sokszor elkeseredetten küzdeni azért a közösségért, amelyet rábíztak, hogy minél kedvezőbb helyze tbe hozza és tudja segíteni az ott élő népességet. Harmadik ciklusos polgármesterként én már nem kérem a kétszer 50 milliárd forint szabadon fölhasználható pénzeszközt, én már nem kérem azokat az ígéreteket, amelyek mozgástérre, autonómiára, megbecsültségr e vonatkoznak. Én csak annyit szeretnék nagy tisztelettel kérni a településem, a térségem és valamennyi önkormányzat nevében, hogy a korábbi parlamenti döntéssel megcsorbított adókivetési és adómegállapítási jogainkat legalább úgy tudjuk használni, hogy az abból származó bevételekkel önmagunk és saját magunk tudjunk gazdálkodni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
