Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - Arnóth Sándor (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Hogyan kívánják kárpótolni azokat a kisembereket, akiket a szocialisták holdudvarához tartozó mezőgazdasági vezetők fosztottak ki?" címmel - ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
250 ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! A szövetkezetek külső üzletrészeinek felvásárlása sok problémát vetett fel az utóbbi években. Általános volt az a gyakorlat, hogy a tszvezetők, a tagságot félrevezetve, a névérték töredékéért vásárolták fel dolgozóiktól ezeket a papírokat. Az én választókerületemben jellemző volt az 122,5 százaléktól egészen a 15 százalékig történő felvásárlás, tehát ennyit fizettek összesen a tsztagoknak. Könnyű volna e zt azzal elintézni, hogy eladták, és vége, nincs tovább, nincs keresnivaló ebben az ügyben. A feltűnő értékaránytalanság és a tudatos megtévesztés, valamint az egzisztenciális fenyegetés hatására létrejött szerződések semmiképpen nem adhatnak alapot arra, hogy ezek az emberek az üzletrészfelvásárlásokból kimaradjanak. Úgy gondolom, a vételár és a kibocsátáskori névérték közötti különbség mindenképpen jár az egykori dolgozóknak, hiszen azért ők dolgoztak meg, és nem azok, akik még vaskos adóvisszatérítést is kaptak az egykori dolgozóik kifosztása után. Ilyen volt Nádudvaron, ilyen volt Kabán és Püspökladányban is, de sorolhatnám a példákat. A kérdés tehát az: hogyan kaphatják meg az üzletrészükért járó pénzüket azok a kisemberek, akiket a helyi munkavezetői k kifosztottak, legyenek ők Kabán, Püspökladányban, Nádudvaron, vagy bárhol, más helyen? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A kérdésre Németh Imre vidékfejlesztési miniszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A mezőgazdasági termelőket a szakszerűséget mellőző, ostoba agrárpolitika fosztotta ki. Ha a mezőgazdaság ter melése nem csökken 3040 százalékkal, ha megmarad a méltányos jövedelemszerzés lehetősége az ágazatban, akkor az üzletrésztulajdonosok többsége nem is akarná értékesíteni az üzletrészét. Az üzletrészvásárlás tekintetében két szakaszt lehet világosan elkül öníteni: az első szakasz a piaci alapú vásárlás szakasza az üzletrészek forgalmában - itt a kereslet és a kínálat határozta meg az árakat, értékesítési kényszer senki esetében nem volt, így képviselő úr, ön is vásárolhatott volna üzletrészt, lehet hogy ezt meg is tette. Tehát ilyen értelemben adókedvezmény természetesen volt, elővásárlási lehetőség volt, a szövetkezeteket és a tagjaikat illette meg ez az elővásárlási lehetőség, amely racionális volt gazdaságilag is, annak érdekében, hogy a külső üzletrészes ek száma csökkenjen, akiknek egyébként szavazati joguk sem volt. A második szakasz: a választási célú állami vásárlás szakasza. Az Orbánkormány az adófizetők pénzén választási célokra 63 milliárd forintot költött el ez ideig. Úgy gondolom, hogy ez a folya mat igazságtalan volt - gondoljunk az első törvényekre, amelyeket önök meghoztak, amikor a szövetkezeti tagoknak, az aktívaknak és a nyugdíjasoknak kellett volna kifizetni a külsősök üzletrészét. Ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, azt követően pedig lépcsőzetesen húzták a mézesmadzagot. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a folyamat társadalmilag igazságtalan, ezt be kívánjuk fejezni: a költségvetés lehetőségei között minden alanyi jogú üzletrésztulajdonosnak lehetőséget akarunk adni az értékesítésre, é s a felszámolt szövetkezetek tagjait kárpótolni kívánjuk. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Szeretném felhívni képviselőtársaim és a kormány figyelmét az időkeret betartására.
