Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. MARTONOSI GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
2433 Köszönöm szépen. Kettőperces fölszólalásra megadom a szót Martonosi György képviselőnek, FideszMagyar Polgári Párt. DR. MARTONOSI GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy példát mondok ezzel a felszólalással kapcsolatban. Mégpedig azt, hogy valóban a társadalmi szervezetek bizottsága osztotta le ezt a támogatási összeget a beérkezett pályázatok alapján. Végi g lehet kísérni az elmúlt négy év történéseit, megvannak a jegyzőkönyvek. De ennél sokkal fontosabb, hogy a parlament hagyta jóvá. Ez volt az a törvényjavaslat minden évben, amelyet a parlament 8090 százalékos többséggel jóváhagyott. Úgyhogy nagyon nehéz és nagyon álságos dolog arra hivatkozni, hogy itt az elosztás körül valamilyen problémák voltak. A bizottságban is minden párt képviseltette magát a képviselők útján, és konszenzussal történt a támogatások elosztása. Ugyanez vonatkozik az ingatlanjuttatáso kra is. Éppen most folyik egy ellenőrzés az ingatlanhoz juttatott civil szervezetek tekintetében, és az ellenőrzés eredményeit most tárgyalja a parlament társadalmi szervezetek bizottsága. Néhány kivételtől eltekintve - ami természetesen előfordulhat, hisz en itt több ezer ingatlanról vagy ingatlanrészről van szó - a civil szervezetek törvényesen és megfelelő módon használják ezeket az ingatlanokat. Úgyhogy ezt mindenképpen tessék figyelembe venni. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál fölszólalásra megadom a szót Varga Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint első ciklusban dolgozó országgyűlési képviselő , nagy izgalommal vártam a költségvetés tárgyalását. Kifejezetten érdekelt a dolog technikája, hogy hogyan, miként nyílik mód a vélemények kifejtésére, de nagy izgalommal lapoztam a költségvetést azért is, hogy vajon mit ígér, mit hoz szűkebb hazám, Zala m egye számára, mi és mennyi valósul meg azokból az ígéretekből, amelyekkel a közelmúltban a lakossági fórumokon elköteleztük magunkat. Az előterjesztés első olvasata nem töltött el boldogsággal, de tiszta lelkiismeretet adott, hogy a költségvetés körülménye i közt a lehetségest, az elérhetőt biztosítja. Ez egy feszített költségvetés, ez vitán felüli. Ha azonban a költségvetésben meglévő feszültség okait kutatjuk, a lelkiismeret ezen a ponton nyugszik meg, és válik igazán érvelővé. A magunkkal hozott feszültsé g ugyanis nem elhibázott gazdaságpolitika, magamutogató, öncélú kiadások tömegének következménye, hanem egy méltatlanul alulbecsült, egy évtizedes, vagy talán annál hosszabb hátrányt a bérezésében hordozó közalkalmazotti réteg méltó megbecsülésének követke zménye. Nem rossz helyen vannak ezek a pénzek. Ugyan szűk, gondokkal teli forrásokkal birkóznak intézményeink, de az ott dolgozó emberek jó közérzettel, a megbecsültség biztos tudatával szervezik a mindennapokat. Valóban, némiképpen el is szakad a gazdaság teljesítményétől ennek a béremelésnek a mértéke. Igen, mert az elmúlt négy esztendőben nem a gazdaság teljesítőképességének arányában javultak az e területen dolgozó kollégák anyagi megbecsülésének mutatószámai. Való igaz az is, hogy a számomra oly fontos másik területen, a területfejlesztés területein is stagnáló forrásokkal számolhatunk. Örömmel mondom viszont, hogy a területfejlesztés egyetlen területén nem a stagnálás jellemzi a tervezett számokat. Ez pedig az intézményrendszer kiépítésének, ha úgy tet szik, az adszorpciós képességünk megteremtésének területe. Létrejönnek azok a szervezeti struktúrák, garanciák, amelyek alkalmasak lesznek az uniós források elérését szolgáló projektek előkészítésére, hogy valóban ezek a pénzalapok már a 2004es esztendőtő l, sőt már 2003ban is, gazdagítsák a mozgásterünket. Nekünk, a nyugati határszélen élőknek tudomásul kell venni - mégsem könnyű , hogy a prioritások között az elmaradó területek felzárkóztatásának az Európai Unióban is, ebben a
