Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. MÉZES ÉVA (SZDSZ):
2429 szerint az egyértelműség és az áttekinthető szerkezet alapvető feltétel annak érdekében, hogy az Országgyűlés e törvény betartása érdekében teljesíthesse ellenőrző feladatát. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Mézes Éva, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. DR. MÉZES ÉVA (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Orvosként és a Szaba d Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőjeként kettős okom is van rá, hogy a kormány által beterjesztett költségvetési törvényjavaslatot kiemelt figyelemmel kísérjem. Az egészségügyben eltöltött évek alatt megtanultam, hogy a megfelelő források nélkül nem működtethető megfelelően az egészségügyi rendszer. Az elmúlt négy év tanulságos volt ebből a szempontból is, nem kis csalódást okozva az egészségügyben dolgozóknak. "Nem ártani!" - vallották ókori orvos elődeink, ami igaz a politikusra, a politikára is . A Szabad Demokraták Szövetsége jó egészségügyet akar, ezt ígérte, és ezért is vállalta a koalíciós kormányzás felelősségét, és ebből a szempontból tekintve a benyújtott költségvetést, nyugodtan támogatja azt. A kormányalakítást követő első hónapokban, mé g a parlamenten kívülről, munkatársaimmal együtt örömmel figyeltük, hogy a kormány állja a szavát, betartja ígéreteit. Az egészségügyi dolgozók átlagosan 50 százalékos béremelése is megvalósult, és ezen belül valóság lett a szabad demokraták által megígért 100 ezer forintos diplomás minimálbér. Örömmel vesszük, hogy e rendkívüli mértékben emelt bér fedezete hiánytalanul megtalálható a költségvetési javaslatban. A koalíciót kötő két párt a kormányprogramban is rögzítette, hogy a következő években, ebben a ci klusban az egészségügy rendbetétele prioritást kap. (20.00) Tükrözi ezt a beterjesztett költségvetés is. A jövő évre tervezett 44,5 százalékos GDPnövekedés államháztartási rendszerbe kerülő központosított részének közel 50 százalékát az egészségügyi és s zociális ágazat használja fel. Ez a szociális szférában 240, az egészségügyben 160 milliárd forint többletfelhasználást jelent. A kormány kiemelt figyelmét nemcsak a béremelés bizonyítja. Működése első heteiben meghirdette az úgynevezett komfortosítási pro gramját, amelynek egymilliárd forintos keretéből a lepusztult egészségügyi intézményekben a betegek kényelmét, gyógyulásukat is segítő, jobb közérzetét szolgáló beruházásokra, felújításokra lehet pályázati úton pénzhez jutni. A pályázathoz kötelezően előír t 50 százalékos saját vagy tulajdonosi rész megduplázza az egymilliárdot. Az utóbbi években növekvő kórházi adósságállomány kezelésére konszolidációs program indult, közel 3 milliárd forintos összeggel, amelyhez a most zajló pályázati rendszerben juthatnak az intézmények. Nem tűzoltást folytat a kormány, hanem megelőzni is kívánja a további bajt. Az adósságkönnyítés feltétele olyan szakmai reorganizációs terv elkészítése és elfogadtatása, amelynek végrehajtása elkerülhetővé teszi újabb adósságok keletkezésé t. A program folytatásának pénzügyi garanciáit is tartalmazza a törvényjavaslat. Külön előnye az adósságkönnyítő programnak, hogy az EUcsatlakozás közeledtével egyre fontosabbá váló regionális területfejlesztési szemlélet figyelembevételével a sikeres pál yázat előfeltétele a reorganizációs tervnek az egészségügyi régió rendszerébe illesztése. A tartalmában is megújult népegészségügyi program kiterjesztéséhez a költségvetés a jövő évben 2 milliárd forintot biztosít. Így elkezdődhetnek a szív- és érrendszeri betegségeket, nőgyógyászati daganatokat szűrőmegelőző programok. Növeli a megelőzésre fordítható összeget, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésében további 4 milliárd forintos keret áll