Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2407 parlamenti határozatban rögzített célunk volt az, hogy úgy fejlesszük a magyar felsőoktatást, hogy rövid időn belül egy korosztály fele felsőfokú képzésben vehessen részt. Ez ütemes fejlesztést kíván, és költségvetési vonzattal jár. Ennek, a hallgató i létszámtöbbletnek a fedezete nincs benne az Oktatási Minisztérium költségvetésében. (18.10) (A jegyzői székben dr. Világosi Gábort Béki Gabriella váltja fel.) Hadd mondjam el helyettük én, hogy enélkül törvénysértő állapotba kényszerül és kerül az oktat ási tárca. Ehhez a nagyívű fejlesztéshez, a tudásalapú társadalom megvalósításához nemcsak normatíva kell, hanem épületek is kellenek. Mind a Szocialista Párt, mind a Fidesz 10 ezer kollégiumi hely megépítését tűzte célul maga elé. Ebben azonos volt a prog ramunk. Nem látom, nem tűnik épp ezért garantáltnak a jövő esztendőben ennek a programnak az elkezdése. Nem látom a tízezer kollégiumi hely felépítésére szolgáló forrásokat az Oktatási Minisztérium költségvetésében sehol. A beruházások - hiszen nem csak ko llégium kell, könyvtár kell, előadótermek kellenek , a beruházási összegek: 2001ben 19 milliárdot, ebben az évben 22 milliárd forintot költöttünk felsőoktatási beruházásokra. 22 milliárd forintot. Jövő évre ennek a felét tervezi adni a pénzügyminiszter a z oktatásra. Ez kevés. Kevés lesz ahhoz, hogy azt a célt, hogy Magyarország ne egy könnyen kizsákmányolható, olcsó bérű ország legyen, hanem valóban tudásalapú, magasan kvalifikált, magas hozzáadott értéket termelő ország legyen, ezt elérhessük. Ehhez most kell odaadni a pénzt az oktatási miniszternek, mert különben később már nem ér semmit. Az informatikai fejlesztésekről itt az előbb az MSZP képviselője szólt, ezek örömteli, szép elképzelések. Az Oktatási Minisztérium is ilyeneket fogalmaz meg: ahhoz, hog y a 20 ezer gép, minden évben a 20 ezer gép meglegyen - mert nagyjából, ha lefordítjuk, évente 20 ezer számítógépre van szükség , a következő évre 9 milliárd forintnak kellene ott lennie az oktatási tárca költségvetésében. Nincs ott. Sok van ott, példás m ódon sok van ott, de ennyi nincs. Ki kell azt bővíteni, ki kell egészíteni ennyire. Nem folytatom tovább, ezeket tartottam volna a legfontosabbnak. Végül, talán az utolsó: a tudománypolitika. 8 milliárd forint pluszpénz van az Akadémiánál és 7 milliárd mín usz az oktatási tárcánál. Ez látszatra szép egyenleg, 1 milliárd forint pluszban vagyunk - a helyzet azonban nem ilyen rózsás. Hiszen az oktatási tárcánál a nemzeti kutatásfejlesztési programot csonkították meg és a felsőoktatási kutatásokat csonkította m eg vagy csonkítaná meg ez a költségvetés. Mi a különbség a kettő között? Az egyik az, hogy ezek a programok kifejezetten a gazdasággal szoros kapcsolatban levő kutatásokat finanszírozzák, míg az Akadémia a hosszan, majd valamikor megtérülő, sokszor teoreti kus alapkutatásokat. Meggyőződésem, hogy Magyarországon a kutatásfejlesztés területén a gazdasághoz való közelítésre van szükség, egy gyorsan megtérülő, gazdaságközeli K+Fet kell finanszírozni. Vigyázó szemüket az ebben kételkedők vessék Fehérvárra és az IBMre. Elmennek Magyarországról az egyszerű összeszerelőüzemek, ha nem tudunk jelentős kutatási bázist igénylő, nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket, gazdasági fejlesztést ide vonzani. Ennek vége. Az elmúlt tíz év lezárta ezt a korszakot. Elmennek Bulgáriába, Romániába vagy Indiába. Ha a kutatásfejlesztés egy teoretikus, akadémiai jellegű fejlesztés lesz csupán, és ha az a gazdaságközeli kutatás, amit a nemzeti kutatásfejlesztési program elindított, nem kap elegendő forrást, akkor sok ilyen IBM je llegű kudarccal kell szembesülnünk, akkor Magyarország jövőjének rosszat teszünk. Legyenek kedvesek alaposan végiggondolni ezt. Világos, nem az Akadémiától sajnáljuk ezt a pénzt, hanem legalább ennyi, ez a szükséges 7 milliárd hiányzik a nemzeti kutatásfe jlesztési programoktól, az egyetemek gazdaságközeli kutatási munkájától, kutatási támogatásától. Végezetül sok sikert kívánok az Oktatási Minisztériumnak a láthatóan még igen szerteágazó, belső lobbiküzdelmeihez, amelyhez, azt gondolom, a parlamenti patkó mind kormánypárti, mind
