Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2404 állnak rendelkezésre. Ez megkönnyíti, segíti a felkészülés folyamatát és a sikeres csatlakozás véghezvitelét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fideszfrakció. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tegnap hallgathattuk a pénzügyminiszter bevezető beszédét, expozéját. Többször is elmondta - remélem, jól idé zem , László Csaba úgy fogalmazott, hogy nem a legjobb költségvetés, ami itt van előttünk. Tegyük hozzá, itt a vita során látjuk, valóban igazat mondott, ez valóban nem tűnik a legjobb költségvetésnek. Így érthető, hogy az egészségügy képviselői, a gazdas ági tárca képviselői vagy a kulturális fejezet gazdája, a kultuszminiszter nem büszkélkedik a költségvetési vita eredményével, mert gyalázatosak ezek a fejezetek, mind a kulturális, mind az egészségügyi tárca. De valóban fájóan hiányoznak az útépítésre, au tópályaépítésre korábban ígéretként elhangzott százmilliárdok. Én nem értettem hosszú időn keresztül, hogy az oktatási tárcánál - amelyiknek példás módon vagy példátlan módon nő a költségvetése, hiszen 185 milliárdról 272 milliárdra nő a tárca költségveté se, a BMnél az oktatási normatívák is 113 milliárd forinttal nőnek - mi ez a példátlan szerénység, amivel csendben meghúzódik, és nem hirdeti magát a költségvetési viták ágazatok közötti győztesének, fölemelve kezét, és mondva, hogy itt az oktatás soha ne m látott lehetőségekhez, fejlesztéshez jutott. Alaposabban megnézve a számokat, bizony ez a szerénység vagy visszafogottság sajnos érthető. Én egyet is értek vele, hiszen a tárca majd' 90 milliárd forinttal, 87 milliárd forinttal többel gazdálkodhat, azonb an azt látjuk, hogy ebből 5758 milliárd forintot fed le, tábláz be az ez évi béremelés jövő évre áthúzódó hatása, tehát gyakorlatilag ott már moccanni nem lehet. A másik jelentős növekménynek tűnő összegről, egy 30 milliárd forintos összegről kiderül, hog y sajnos nem több, mint egyszerűen a Belügyminisztériumból az oktatási tárca nyakába tett, úgynevezett humán normatíva vagy humánellátási normatíva, amiből az egyházi iskolák, az alapítványi iskolák normatíváit kell finanszírozni. Azaz: ez a nagyon szépnek tűnő, csodálatos növekedés gyakorlatilag moccanatlan helyzetre késztetheti, kényszerítheti az Oktatási Minisztériumot, ha nem tárgyal jól, és a módosító javaslatokkal nem lehet oldani ezt a helyzetet. Hasonló feszességűnek tűnik a költségvetés Belügyminis ztériumnál lévő rovata. Hiába mutatkozik itt egy 113 milliárd forintos növekedés, pusztán az ez évi bérfejlesztés áthúzódó hatása - mint ahogyan ez ma itt többször elhangzott - 70 milliárd forinttal többet igényel, 182 milliárd forintot. Nem akarom megismé telni, sem összefoglalni az itt ma elhangzott vitát. Szerintem egyetértünk mind kormánypártiak, mind ellenzékiek, legyenek SZDSZesek, MSZPsek, fideszesek vagy MDFesek a teremben, hogy a költségvetésnek ez a pontja, a szeptemberi béremelés jövő évi fedez ete tőlünk jelentős munkát igényel, mert ezt a feladatot a Pénzügyminisztérium, illetve a kormányzat nem oldotta meg sikerrel, nem oldotta meg megnyugtatóan. Azaz olyan módosító javaslatokat kell kimunkálni és lehetőség szerint konszenzussal elfogadni, ami garantálja ezt. Itt van előttünk egy javaslat, szinte valamennyi nagy, jelentős önkormányzati szövetség jegyzi ezt, ez talán a legnagyobb garanciát adja. Ők nemes egyszerűséggel azt mondják, hogy a bérfedezetet száz százalékban másra fel nem használható, kötött támogatásként - tehát nem a normatívába épített, hanem kötött támogatásként - kapják meg az önkormányzatok. Ennek igen jelentős a költségvetési vonzata. Tartok tőle, hogy nem ez az, amire a szocialista képviselők gondoltak. Ők sokkal inkább egy önhi kis megoldásban gondolkoznak, hogy majd egy kicsit meg kell toldani az arra szánt pénzt. Szeretném, ha nem maradnánk ennyiben, hanem venné a fáradságot a szocialista frakció és a szabad demokraták képviselőcsoportja, és az önkormányzati szövetségekkel és a parlament ellenzéki pártjaival együtt keresne erre megoldást, mert ez új megoldást kíván, módosító javaslatot kíván, az
