Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
2336 Magyarországra érkezik, akkor tudnunk kell, hogy a 2004. és a 2005. év folyamán 11 milliárd euró érkezik, tehát összességében mintegy 500 milliárd forint érkezhet Magyarországra, amihez hasonló mértékű társfinanszírozást kell biztosítani. Ahhoz, hogy ez biztosítható legyen, 2004 tavaszától kezdve el kell készíteni ezeket a terveket. Ha meg tetsz enek nézni a különböző tárcák költségvetéseit, mindenhol megtalálhatók az ezen három fő tételre vonatkozó költségvetési ajánlások. 1. A jelenleg futó programok társfinanszírozása, amely a következő évben több mint a duplája annak, mint az előző évben volt, és ez műszaki létesítmények, beruházások fedezete. 2. Ennek az intézményi fejlesztésnek, amit az imént említettem, akik lebonyolítják ezeket a programokat. 3. Azok az összegek, amelyek a tervezési feltételeket segítik elő, azaz hogy hozzájuthassanak a tel epülések és a vállalkozók ezekhez a projektekhez. Ezek mind ebben a költségvetésben meg kell hogy jelenjenek, és ezek olyan többletforrásokat igényelnek, amelyeknek amellett kellett megjelenni a költségvetésben, hogy időközben a költségvetés hiányát csökke nteni kellett. Tehát egy jelentős átcsoportosítás zajlik a költségvetésben, vagy történt ezeknek a követelményeknek a kielégítése érdekében. (Nagy Nórát a jegyzői székben dr. Világosi Gábor váltja fel.) Azt gondolom, hogy annál is inká bb el kell ismerni ezt a tevékenységet a költségvetésen belül, mert az előző években nem voltak, illetve lehettek volna, csak nem kerültek betervezésre, és jelentős késedelem volt ezen a területen. Hogy ez a késedelem milyen mértékű, arra egy dolgot hadd m ondjak el: 2000 és 2004 között, azaz négy év leforgása alatt, a 2004ig terjedő időszakban 984 millió, durván egymilliárd euró volt az, amit az Európai Uniótól kaptunk, és körülbelül egymilliárd eurónyi volt, amit a magyar kormánynak négy év alatt kellett mellette terveznie. Most egyetlenegy évben, amire most fel kell készülnünk, ugyanennyi összeget kell tudnunk a magyar költségvetésben társfinanszírozás címén biztosítani, és az ahhoz történő felkészülést is előrebocsátani. Tehát akkor, amikor a költségveté s nettó pozíciójáról, az európai csatlakozás esetleges hiányosságairól, nehézségeiről beszélünk, akkor azt mindig tudni kell, hogy ezt a csatlakozási fölkészülést két évvel ezelőtt minimálisan el kellett volna kezdeni, erre forrásokat kellett volna fordíta ni, és akkor most a következő évi költségvetésben nem ilyen koncentráltan jelennének meg. Kicsit mosolyogva azt a fogalmat mondhatnám, hogy édes terhek, mert ezek a terhek természetesen a költségvetésben - csak rámutatok , nagyon hasznos terhek, mert hisz en a jövőt építjük ezekből a pénzekből. Kérem szépen ezt is a költségvetés értékelésénél figyelembe venni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Normál fölszólalásra következik Rogán Antal, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg ugyan a magyar Országgyűlés a 2003. évi költségvetésről szóló tör vényt tárgyalja, de ennek a költségvetési törvénynek része sok más jogszabály módosítása is. Így természetesen része az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi törvény, azaz közkeletű nevén a privatizációs törvény módosít ása is. (13.10) Miközben önök indokolják, hogy miért kívánják módosítani ezt a törvényt és a törvényen belül a tartós állami tulajdonban maradó vagyon körét, aközben úgy fogalmaznak, hogy helytelennek tartják, hogy az elmúlt négy esztendőben, azaz 1998 és 2002 között a privatizáció gyakorlatilag leállt, azaz az állami vagyon eladását, értékesítését önök most folytatni kívánják. Hozzáteszik természetesen azt is, hogy helytelennek tartják, hogy a tartós állami tulajdonban lévő vagyon a piac egyik befolyásolás i eszközévé vált, gazdaságpolitikai, szolgáltatási, foglalkoztatási szempontokat szolgált, azaz
