Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter:
2331 Az ágazati programokra rendelkezésre álló forrásaink mintegy 142 milliárd forintra rúgnak, és először kerül a tárca költségvetésében nevesítésre az ISPAtámogatásban részesülő projektek megvalósítására szolgáló hazai saját rész. Így, e részesedés segítségével lehet többek között vasútfejlesztést gyorsítani. Szintén az átláthatóságot és a tisztánlátást szolgálja az, hogy az autópályarészvénytársaságok támogatására szolgáló összeg 9,2 milliárd forint erej éig megjelenik a költségvetésünkben, szemben az előző évek gyakorlatával, ezzel megismerhetővé tesszük, hogy az autópályatársaságok hogyan és milyen forrásból fognak működni. Ez a közlekedési infrastruktúra 2003as működtetése és fejlesztése szempontjából fontos. A fejezeti kezelésű ágazati előirányzatok tervezése során, összhangban a kormány programjával, kiemelt figyelmet fordítottunk az infrastruktúra fejlesztésére. Ezért hoztuk létre a felzárkóztatási, infrastruktúrafejlesztési alapprogramot, amely má r nem a pénzek focizását szolgálja, bár rövidítése FIFA, hanem arra szolgál, hogy átláthatóan használjuk fel infrastruktúrafejlesztésre a privatizációból is rendelkezésre álló esetleges többletforrásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy 2003ban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére újra a költségvetésben, és nem azon kívül állnak rendelkezésre közel 80, 79,4 milliárd forint összegben pénzeszközök. Ez azt is jelenti, hogy eltérően az előző kormány gyakorlatától, három fontos különbséget fogunk tenni az infrast ruktúrafejlesztés terén. Az egyik: versenyeztetés és közbeszerzés révén történik meg a projektek építése és kivitelezése. A másik, hogy nem áll meg a kormányváltás ellenére sem, szemben az előző kormány gyakorlatával, a különböző közútfejlesztési projekte k megvalósításának a sora. Végül a harmadik, hogy átlátható lesz, hiszen nem a költségvetést elkerülő forrásokból valósulnak meg ezek a programok. Ezen kívül külön a költségvetésben beruházási célú pénzeszközök jelennek meg a Törökszentmiklóst elkerülő útr a, a hajdúszoboszlói út megvalósításának egy részére vagy a menetrendszerű autóbuszközlekedés feltételeinek, gépjárműparkjának a rekonstrukciójára. A beruházásokra központi forrásból 4,6 milliárd forint fordítható, ami ugyan lényegesen elmarad a 2002. év bázisszámától, azonban ha figyelembe vesszük, hogy az ISPAtámogatás teljes egészében közúti és vasúti fejlesztéseket szolgál és az ehhez szükséges sajáterőszükségletet a tárca előteremtette, így a központi beruházásokra szolgáló összeg a tavalyi 39 milli árdhoz képest 46 milliárd forintot fog elérni. Így, ennek az összegnek a figyelembevételével, továbbá az úgynevezett FIFA, tehát a felzárkóztatási alapprogram pénzeszközeit figyelembe véve a legfontosabb beruházások folytatása, az újabbak előkészítése és a megfelelő előkészületi munkáknak a 2004es csatlakozás idejére történő felfuttatása szerepel a céljaink között. A támogatási célprogramokra, amelyek a gazdaság uniós felkészülését szolgálják, 70,6 milliárdot fordítunk 2003ban. A kis- és középvállalati cé lelőirányzat keretében a tavalyi évhez képest mintegy 3 milliárd forintos növekedés fog bekövetkezni, 17 milliárdról 20 milliárdra emelkedik ez az előirányzat. Korábban két önálló célelőirányzatból, a regionális gazdaságépítési célelőirányzatból és a gazda ságfejlesztési célelőirányzatból 2003tól a beruházásösztönzés céljára egy összevont előirányzatot, a beruházásösztönzést szolgáló célelőirányzatot fogjuk működtetni. Ez utóbbinak, tehát a kis- és középvállalati célelőirányzatnak a célja az, hogy pénzügyi forrásul szolgáljon a középvállalkozás- és kisvállalkozásfejlesztési programmá fejlesztett támogatási rendszereink számára, hiszen az új Széchenyi vállalkozásfejlesztési program a támogatási eszközöket továbbra is egységes keretbe fogja foglalni, és a tel jes skáláját felöleli az ehhez szükséges állami eszközöknek. Így az EUfelkészülést segítő állami támogatások, a vállalkozások pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatásokhoz segítő hozzájárulásában szerepet játszó hitel, kamattámogatási és garanciafeltételek, ső t tőkebefektetési konstrukciók is meg fognak jelenni e célelőirányzat megvalósulásában. Emellett információk megszerzését és az EUra való felkészülési programokat is szolgálják. Szeretném még bejelenteni, hogy a beruházásösztönzési célelőirá nyzatnak az a célja, hogy fenntartsa, előmozdítsa a magyar gazdaság tőkevonzó, tőkebefogadó képességét, de a
